A hőhullámok hatására jobban algásodik a Balaton

A Balaton vize jobban algásodik a rövid, intenzív hőhullámok hatására, mint amit a századfordulóig prognosztizált éves átlaghőmérséklet-emelkedés okozna – derül ki a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) vízi mezokozmosz rendszerében végzett első átfogó kutatás előzetes eredményeiből. A Balaton amúgy tele van inváziós fajokkal, amik mellett fontos lenne vizsgálni többek között a szennyező anyagok, a naptejek, a gyógyszermaradványok, vagy a horgászok által bedobott etetőanyagok hatásait is. (mti.hu/HírBalaton)

A nyáron zajlott, egy hónapig tartó kísérletről Vad Csaba, az intézet kutatója számolt be az MTI-nek.
Az Ökológiai Kutatóközponthoz tartozó BLI-ben tavaly tavasszal üzemeltek be Közép-Kelet Európában elsőként egy vízi mezokozmosz-rendszert, amelyben valós környezetet, ökoszisztémát lehet szimulálni a laboratóriumi mikrokörülményeknél nagyobb, életszerűbb közegben.

A 12 darab 5 ezer literes tartályból álló kísérleti telepen azt vizsgálták, hogy a globális felmelegedés velejárói közül az éves átlaghőmérséklet növekedése vagy a szélsőséges mértékű nyári hőhullámok vannak-e nagyobb hatással a Balaton élővilágára. Négy tartályban a jelenlegi helyzetet, négyben az évszázad végére prognosztizált 3 Celsius-fokkal melegebb átlaghőmérsékletet, négy tartályban pedig a szélsőségessé vált időjárást modellezték kétszer egy hétig tartó plusz 6 fokos átlaghőmérséklet-emelkedést szimulálva.

Vad Csaba beszámolója szerint az előzetes eredmények azt mutatják, hogy az átlaghőmérséklet kisebb emelése rövid távon önmagában nem indított be jelentős mértékű algásodást. Ugyanakkor a szélsőséges időjárást, azaz hőhullámokat modellező tartályokban gyorsan zöldülni kezdett a víz az elszaporodó algák miatt, de az azonos szinten tartott tápanyagtartalom mellett ez sem vált olyan intenzívvé.
Ezeket a kutatásokat jövőre különböző tápanyag-terhelés vizsgálatokkal kívánják kiegészíteni, amely egyebek között hozzájárulhat a Balatonban egészségügyi kockázatot jelentő kékalgák elszaporodásának megértéséhez. Ezen eredményeket összevetik a Balaton-monitoring adataival is – jelezte.

A kutató hangsúlyozta, a mezokozmoszokban zajló kutatások globális szintű problémákra keresnek válaszokat, ebben a munkában a Balatonnak is kitüntetett szerepe lehet.

Kutatni való lenne bőven, csak forrás kell hozzá

Vad Csaba a hirbalaton.hu-nak elmondta, a balatoni kutatásokban szép eredménynek számít , hogy a tihanyi mezokozmoszok is bekerültek a H2020 keretében támogatott AQUACOSM+ nemzetközi konzorciumba. A tihanyi eredmények például az összes mérsékelt égövi sekély tó esetében fontosak lehetnek.

Beszámolt arról is, hogy a BLI-ben zajlik a Balatongyörök előtti mederrészben nyáron megkezdett lepelkotrások monitorozása is, amelyhez rendszeresen gyűjtenek víz- és iszapmintákat. Vizsgálják, hogy az esetleges tápanyag-felszabadulás hogyan befolyásolja a vizet, illetve annak élővilágát a térségben. A Balaton kutatása szempontjából úttörő módon DNS-alapú mikrobiális vizsgálatokat is végeznek, a mezokozmoszokhoz hasonlóan, ELTE-s kutatókkal együttműködve. A jövőben mindezt kísérletes vizsgálatokkal is tervezik kiegészíteni.

A pontusi rák nem az elvártak szerint viselkedik a tóban?

Az osztrák, majd belga kutatói munkáját tavaly óta Tihanyban folytató Vad Csaba részt vesz egy másik kísérletben is, ahol egy az 50-es években a Balatonba telepített, majd rendkívül elszaporodott inváziós rákot vizsgálnak. A Fekete- és Kaszpi-tenger térségében őshonos pontusi tanúrákról azt gondolták, hogy növényevő, de az újabb eredmények szerint az elsősorban algákkal táplálkozó planktonikus rákokat (pl. vízibolhát) is fogyasztja. A kis süllők számára tápláléknak szánt, Balatonba telepített és ott hatalmas mennyiségben elszaporodott rákfaj esetében az is kiderítésre vár, hogy fontos szerepet játszik-e egyáltalán a tó legfontosabb halának táplálkozásában.

– Az az igazság, hogy a Balaton tele van inváziós fajokkal, amik mellett fontos lenne vizsgálni többek között a szennyező anyagok, a naptejek, a gyógyszermaradványok, vagy a horgászok által bedobott etetőanyagok hatásait is – fogalmazott. Az újabb kutatások indítása során – amely leginkább a lehetőségektől, elsősorban a pénztől függ -, elsőbbséget élveznek a klímaváltozással, az eutrofizációval és az inváziós fajokkal kapcsolatos projektek – tette hozzá.