A tudós könyvespolca

Az irodalom egy markáns területét a klímaváltozással és az ökológiai válsággal foglalkozó művek foglalják el aktuális jelenségként. Úgy tűnik, egyre több irodalmárt érdekel az ökológia. A tudósok véleménye pedig irodalmárt és olvasót is egyre jobban izgat.

Varga Anna: Találkozás az erdővel

Erdők már nincsenek – hangozott a kijelentés egy nyári tábor ebédlőasztalánál egy ismeretlen úriembertől, amikor meghallotta, mivel foglalkozom. Visszakérdezve megbizonyosodhattam róla, hogy vagy egy szakmabeli a szomszédom, vagy egy olyan ember, akinek mély ismerete van arról, hogy mi is az erdő.

Rózsa Lajos: Az ezotéria iránti társadalmi igény

Egy könyv lehet jó úgy, hogy hitelesen képvisel valamit, ami létezik, és ezért érdekes, de nekem idegen és gyanús. Esetleg meg is fertőzhet. Mint egy tollazat nélküli bagoly, csupasz, nevetséges és szánalmas, de mégiscsak szemléltet egy létező természeti jelenséget – ami már önmagában is figyelemreméltó teljesítmény (ld. a cikk végén).

Erdős László: A svájci Tarzan a technológia világában nem volt szabad

Magyarországon Bruno Manser neve kevéssé ismert, pedig az elszánt természetvédő és emberi jogi aktivista önfeláldozása és regényes élete egyaránt figyelmet érdemel. Bruno Manser tragikus történetét egykori barátja, Ruedi Suter írta meg Rainforest Hero című könyvében (Ruedi Suter: Rainforest hero – The life and death of Bruno Manser.

Löki Viktor: Mit gyűjthet ma egy természetbúvár, és mennyit?

Az olvasó ember tudja jól, hogy vannak a figyelemfelkeltő és vannak a még figyelemfelkeltőbb könyvcímek; na, meg van Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt – azt nem! című könyve.

Kovács-Hostyánszki Anikó: Milyen jövő várhat ránk méhek nélkül?

Maja Lunde A méhek története című könyve egyszerre merít a valóságból és fikciót tár elénk, teszi mindezt három ember történetén keresztül, és közben olyan tanulságokkal, olyan jövőképpel szolgál, mely a mai világban talán még elképzelhetetlen – vagy épphogy egyre kevésbé az…

Rádai Zoltán: A tudomány szerepe a morális értékrend jövőjében

Életünk során valamennyi gondolatunk és tettünk alapját értékek adják, melyeket a kulturális és szociális környezetünktől eltanult értékrend adja.

Rózsa Lajos: Az öncélú és felesleges tudományos kutatások nyilvánvaló nélkülözhetetlensége

Stephen Hawking utolsó műve, a Rövid válaszok nagy kérdésekre című könyv briliáns mű.

Stephen Hawking utolsó műve, a Rövid válaszok nagy kérdésekre című könyv briliáns mű
Ökológusok rovata a Könyves Blogon

A Könyves Blogot az érdekli, hogy művészi értékkel is rendelkező szövegekről mit gondol egy a témához értő tudós. Az Ökológiai Kutatóközpont saját rovata márciustól indul kéthetente megújuló új tartalommal.

A legostobább állatnak sem jutna eszébe a folyamatos növekedés

Závada Péter interjúja Jordán Ferenccel az Umami előszavában. Jordán Ferenc (1973) biológus, fő kutatási területe az ökológiai hálózatok vizsgálata. Kiszámolja, melyek a legfontosabb fajok egy ökológiai közösségben, vagy hogyan kell optimálisan megvédeni egy élőhelyhálózatot.

UMAMI. Apokalipszis, most? Verseskötet Jordán Ferenc előszavával

A klímaváltozással foglalkozó kötetben kortárs magyar prózák és versek előszavaként Závada Péter Jordán Ferenccel folytatott interjúja olvasható A legostobább állatnak sem jutna eszébe a folyamatos növekedés címmel.

Oldalak