Hírek

Az erdőssztyeppeket kiemelkedően nagy élőhelyi sokféleség jellemzi, különböző típusú és eltérő méretű fás és fátlan közösségek és a köztük levő szegélyek időben és térben összefüggő komplex rendszerével.Mit érdemes tudni az eurázsiai erdőssztyeppekről? Milyen veszélyek fenyegetik őket?

A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben hirdette meg a fiatal kutatóknak kiválósági programját, a Lendületet. A program célja az akadémiai intézményekben és egyetemeken folyó kutatások dinamikus megújítása nemzetközileg kimagasló teljesítményű kutatók és kiemelkedő fiatal tehetségek külföldről történő hazahívásával, illetve itthon tartásával.

....A Magyar Tudományos Akadémia és a British Council szervezésében 2018. május 14-én zajlott az első magyarországi FameLab verseny országos döntője az MTA Székházában.

Fenntartható erdőgazdálkodás, a villamos energia tárolásának kérdései – e két téma köré szerveződött az EASAC energiatudománnyal és környezetvédelemmel foglalkozó vezető testületeinek az MTA Székházában rendezett éves találkozója.

Az Akadémia külső tagjai számára szervezett Külső Tagok Fórumát a Magyar Tudományos Akadémia 189. közgyűlésének keddi napján tartották. Az eseményen adták át az Arany János-díjakat és -érmeket, amelyekkel az MTA a külhoni magyar kutatók munkásságát ismeri el. A fiatal kutatóknak járó Arany János-díjat Öllerer Kinga erdélyi biológus kapta.

A Magyar Tudományos Akadémia egyik kiemelt multidiszciplináris kutatási programja a 2016-ban indult Nemzeti Víztudományi Program, mely a Nemzeti Agykutatási Program, a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program, valamint a közegészségügyi, az agrárkutatási program és a kiválósági együttműködési programok mellett az Akadémia stratégiai kutatási irányai

A fákról eddig úgy tudtuk, hogy nem mozognak, legfeljebb passzívan alkalmazkodnak a környezetükhöz, így a nappal és éjszaka váltakozásához is. Magyar és dán kutatók egy új kísérlettel kimutatták, hogy a fákban a víz nyomása néhány órás időközönként változik.

Zachar István, Szilágyi András, Számadó Szabolcs és Szathmáry Eörs PNAS-ben megjelent tanulmánya szerint elképzelhető, hogy a mai összetett földi életformák annak köszönhetik létezésüket, hogy nagyjából kétmilliárd éve egy baktérium úgy „háziasította” a mitokondrium ősét, ahogyan például az ember a sertést.

Hagyományainkhoz híven a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet, a Főváros Állat- és Növénykert, az F6 Fenntarthatóságért Egyesület, a Varangy Akciócsoport Egyesület, a Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztálya, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért és a Kárpátok Egyezmény Titkárságának k

A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balaton Limnológiai Intézete 6 hónapra látja vendégül Blix Katalint, az Arctic University of Norway kutatóját, aki a Norvég Kutatói Alap támogatásával vizsgálja a Balaton limnológiai paramétereit (alga-biomassza, oldható szerves anyag, lebegőanyag-mennyiség) optikai műholdak segítségével.

Oldalak