Média

2020-06-08 velvet.hu

Úgy tűnik, lassan kilábalunk a koronavírusból, de vajon visszatérhetünk a vírus előtti életünkhöz? Számíthatunk még a vírus újabb hullámaira? Mit tehetünk, hogy elkerüljük a további világjárványokat? Az alternatív jövőképekről és jelenlegi helyzetünk okairól Jordán Ferenc biológussal, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatójával beszélgettünk, akinek Ördögi jóslatok címmel jelent meg a témában könyve.

2020-06-08 index.hu

Röst Gergely, a koronavírus-járvány modellezésével ismertté vált matematikus, a Bolyai Intézet egyetemi docense közreműködésével készült EvoGamesPlus – Evolutionary games and population dynamics: from theory to applications című Marie Curie Innovative Trainig Network pályázat 4 millió euró támogatást nyert.
A nyertes nemzetközi konzorciumnak az SZTE mellett 9 országból 14 tagja van, a koordináló intézmény a maastrichti egyetem. Magyarországról részt vesz benne még az Ökológiai Kutatóközpont Garay József vezette kutatócsoportja.

2020-06-07 24.hu

Szokatlanul komoly és gyakorlatias stratégiával állt elő az Európai Bizottság a biodiverzitás védelme és a fenntartható mezőgazdaság kialakítása érdekében: a Biodiverzitás stratégia és a Termőföldtől az asztalig stratégia végre konkrét vállalásokat tartalmaz, méghozzá elég ambiciózusokat, és jelentős összeget tesz félre a vállalások biztosítására. A korábbi vállalásoknak eddig semmi haszna nem volt” – mondta a 24.hu-nak Dr. Báldi András tudományos tanácsadó, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője. Ezekhez képest minőségileg új szintet jelent ez a két uniós stratégia. Egyrészt sokkal bátrabb vállalásokat tesznek, és sok célkitűzés mellett szerepel az, hogy kötelező a tagállamok számára, tehát nem egyszerű ajánlásokról van szó.

2020-06-06 Magyar Nemzet, Lugas, forestpress.hu

Olyan helyre telepítsünk erdőt, ahol a talaj megfelelő, van elegendő víz, és a klimatikus viszonyok alapján is erdőnek kellene ott lenni. Másutt felesleges erőltetni ezt a folyamatot, hiszen ahol vízhiány van, ott a fák a rendelkezésre álló kevés éltető elemet is elszívják, emiatt még mélyebbre süllyed a talajvíz szintje. Átmeneti tározók rendszerét kell kialakítani a folyók mentén, hogy az áradások nyomán lezúduló víz zömét később öntözésre használhassuk. Csak így növelhető az Alföld erdeinek kiterjedése – mondja Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont osztályvezetője.

2020-06-06 Kossuth Rádió Hajnal-Táj

Mennyire természetes a Balaton halállománya? Alapvetően az őshonos fajok dominálják még most is a halállományt. A fogások túlnyomó részét a keszegfajok adták. Mostanában egyre nagyobb számban jelennek meg az idegenhonos fajok, mint pl. a törpeharcsa, naphal vagy a folyami géb. A legproblémásabb betelepített halfaj az angolna volt, betelepítésének köszönhető a kecskerák és sügér visszaszorulása. Az angolnák számának csökkenésével ezek visszatérése figyelhető meg. Másik problémás faj a busa, amelynek ivadékai táplálék konkurrensei az értékes őshonos halfajoknak.

2020-06-05 magyarhang.hu

A klímaváltozás hatására drasztikus mértékben zsugorodnak a hazai vizes élőhelyek, ami veszélyezteti az állat- és növényvilágot.
Az ökológiai válság jelei egyre nyilvánvalóbbak, a koronavírus-járványnál nyomósabb érvet nehezen találhatnánk az emberi tevékenység káros hatásainak bizonyítására. A globális krízisen túl ugyanakkor számtalan, a pandémiához képest aprónak tűnő, ám valójában igen súlyos problémát fedezhetünk fel, amelyek drasztikusan átalakíthatják környezetünket. Magyarországon az egyik ilyen a vizes élőhelyek eltűnése, ami már most is jelentős hatással van a növény- és állatvilágra. A változásokról Lovas-Kiss Ádámmal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával beszélgettünk.

Oldalak