ÖK kutatók a sajtóban, médiában

2019-11-05 RTL KLUB - Fókusz

Gazdasági világválsághoz vezet, ha nem lesz több búza. A gabonát megfertőző kórokozók ellen még nem tudunk védekezni és azok a rovarok, kullancsok is előttünk járnak amik, új betegségeket terjesztenek és a klímaváltozás miatt jelentek meg már Magyarországon is. Földvári Gáborral az Evolúciótudományi Intézet kutatójával készített riportot a Fókusz.
A klímaváltozás okozta népvándorlások új, eddig még nem ismert járványokhoz vezetnek. Egyre több ember lakik nagyvárosokban, 2050-re várhatóan az emberiség 70%-a városlakó lesz. Vannak olyan kórokozók, amelyek nem okoznak azonnal súlyos járványokat, hosszan fejtik ki hatásukat. Azonban ha egyre több ember lebetegszik, akkor pl. az áramellátás olyan kritikus mértékben megszűnhet, amely káoszhoz vezet. Az emberek viselkedése teljesen megváltozik ilyen válsághelyzetekben, erre volt példa a New Yorki áramszünet a ’70-es években, amikor tömegek kezdtek fosztogatásba és gyújtogatásba. A rovarok és vérszívók által terjesztett kórokozók a madarakkal több ezer km távolságra is könnyen terjednek. A klímaváltozás egyik legsúlyosabb következménye a tengerszintek emelkedése. Ez bennünket is érinteni fog, mert a szárazföld belseje felé indul meg a népvándorlás, amely a járványok terjedésének kedvez.
Fókusz • 2019. nov. 5. 19:53 - Forgó Viktor

2019-11-05 Innotéka

Az emberi evolúciót nem lehet megállítani, inkább a megértésére kell összpontosítani, fogalmazott egy tanulmányában Kun Ádám evolúcióbiológus, ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont és az MTA–ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa, aki szerint ez az újra meg újra felmerülő kérdés az evolúció félreértéséből ered. ..
...A mi kutatócsoportunk az élet keletkezésével foglalkozik, mert értünk hozzá, és eredményeket érünk el vele. Talán ez a téma nincs annyira a világon folyó kutatások fősodrában, bár amikor holland kutatók megkérdezték az utca emberét, milyen témák érdeklik őket, az élet keletkezése benne volt a top ötvenben. Amennyire én látom, az evolúcióbiológiában napjaink egyik legizgalmasabb kérdése az egyedfejlődés és az evolúció kapcsolata. ..
...Egy másik izgalmas téma, hogy a rákra evolúciós folyamatként tekintünk, amelyben a testünket felépítő sejtek egy rákos burjánzáson belül versengenek egymással: melyik nő nagyobbra, és melyik sejttípus az, amelyik áttétet tud képezni más szervekben.

2019-11-04 Trend FM:Menni-Enni

A Menni-Enni műsora távol-keleti és arab piacokra látogatott, Fráter Erzsébet okleveles biológus, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetéhez tartozó vácrátóti Nemzeti Botanikuskert gyűjteményi kurátora segítségével, aki az ázsiai piacokon szerzett növényi és kulturális élményeiről mesélt. A műsor első részében a vácrátóti Nemzeti Botanikuskertről, a kert őszi látnivalóiról, és a kreppmirtuszokról volt szó. A Botanikuskert egész évben fogadja a látogatókat, a gyerek és iskolás csoportoknak kertvezetést is biztosítanak. A kreppmirtusz a Füzényfélék rokonságába tartozó trópusi növény áttelel nálunk is, a vácrátóti kert gyűjteményének új tagja.
Fráter Erzsébet piacok iránti vonzódása fiatal korában a marakesh-i piacon alakult ki. Az arab és az ázsiai piacok között nagy különbség nincs. Az ázsiai piacokon óriási gazdagságban találjuk a fűszernövényeket, leggyakrabban porított formában, amely gyakran még a botanikusok számára sem meghatározható, hogy milyen növényből készült. Vigyázat a sáfrányt hamisítják! Ezeken a piacokon bizonyos higiéniai szabályokat be kell tartani. Mindig csak eredeti kupakos palackos vizet szabad inni. A műsorban szó volt még a durio-ról, a citromízű banánról, az ázsiai lacikonyhákon frissen sütött áru fogyasztásáról is.

Menni-Enni 2019-11-04 i adás, 1. és 2. rész

2019-11-04 ng.hu, National Geographic

Interjú Rédei Tamás botanikussal tölgyesekről, akácosokról, sokféleségről, szárazságról.
Milyen élőhelyekkel foglalkozik az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársaként?
Az alföldi tölgyesek megmaradt foltjai érdekelnek. Ezek az Alföld természetes erdővegetációjának az utolsó hírmondói, nagyon erősen visszaszorult maradványai. Kiterjedésük mára az eredeti töredékére csökkent – ez a folyamat még a török idők után is zajlott. A teljes Magyarországot ábrázoló első katonai felmérést 1780-1784 között végezték el. Ha ezt az anyagot összevetjük a mai térképekkel látható, hogy az alföldi tölgyesek kiterjedése a 18. század vége óta is csökkent.

2019-11-01 magyarhang.hu

Példátlan tudományos konszenzus alakult ki mára a klímaváltozással kapcsolatban, mégis vannak, akik megkérdőjelezik a jelenséget. Pedig az nem hitkérdés, valóban vészhelyzetben vagyunk. Árvizek, gazdasági-társadalmi összeomlás, az emberiség felét rövid idő alatt kipusztító járvány, az ivóvízhiány miatt kialakult migrációs hullámok fenyegetnek – figyelmeztettek magyar kutatók a Felelős értelmiség vitafórumán Budapesten.
...Nem tudjuk megállítani a klímaváltozást, nincs hatalmunkban. Megfordítani sem lehetséges, lassítani pedig nehéz, de próbálhatjuk tompítani a hatásait, például az új betegségek elterjedését – véli Szathmáry Eörs az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója, aki szerint sokkal többet kellene beszélni a klímaváltozás következtében megjelenő új kórokozókról.

– Charles Hilton ökológus 1958-ban írta le, hogy ha van klímaváltozás, az migrációval fog járni, és annak új megjelenő betegségek lesznek a következményei. Mindenki kinevette, pedig most láthatjuk ezt a jelenséget – mondta a szakember. Ezermilliárd dollárnál tart az az összeg, amit az újonnan megjelenő betegségek kúrálására költöttek a világban – itt szó lehet olyan kórokozókról, amelyeket eltűntnek véltek, de hosszú idő után újra feltámadnak, és olyanokról, amelyek korábban nem voltak jelen bizonyos helyszíneken, most azonban megjelenhetnek.
A technológia is hozzájárulhat új kórokozók megjelenéséhez vagy megerősödéséhez, például a légkondicionálók a legionella baktérium terjedéséhez. Nem a bioszféra van a legjobban veszélyeztetve, mert az mindig megmarad, nem a homo sapiens, mint faj, de a technológiai civilizáció olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár, és ezek a betegségek talán a legfontosabb okai között lesznek az összeomlásnak – mondta a kutató, aki szerint vannak olyan előrejelzések, hogy 2050-re a kumulált hatások következtében a populáció lefeleződik, vagyis rövid időn belül meghal az emberiség fele. Hozzátette, hogy ez nyilván nem biztos, de komoly veszélye van.

2019-10-31 index.hu, 12ora.hu

Egyszerűen nem tudjuk megállítani a klímaváltozást, még lassítani sem eléggé, csak tompítani a hatásokat” – kezdte a háttérben egy tűzgolyóként lángoló földgolyó képével Szathmáry Eörs, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának vezetője, aki szerint a klímaváltozással összefüggésben megjelenő új betegségekről kellene sokkal többet beszélni, és így is tett: régi betegségek feltámadása, új helyeket elfoglaló kórokozók, vízzel, étellel, levegővel, szexszel, lényegében mindenhonnan és minden módon terjedő patogének.
Az egyetlen relatíve jó hír, hogy prognózisa szerint legalább nem egy Androméda-törzs típusú, hirtelen beütő, mindent letaroló fertőzés végez majd velünk, inkább sok, relatíve kisebb hatású betegségre kell felkészülni. Erre szolgálna az a Stockholm-protokoll, ami Szathmáry szerint egymilliárd euróból már érdemi eredményeket mutathatna fel az új kórokozókkal szembeni harcban.

Nem a bioszféra van általában veszélyben, és nem is a Homo Sapiens, mint faj, hanem a technológiai civilizáció, ami viszont olyan könnyen összeomolhat, mint a kártyavár.

A nem túl szívderítő előrejelzés szerint 2050 körül várható, hogy az emberi populáció elég rövid idő alatt megfeleződik, magyarul több milliárd ember fog meghalni. „A városok, ahol addigra a világnépesség 70 százaléka lakik majd, különösen veszélyeztetettek. Ha nagy baj van, egy nagyvárosban egy hét alatt kezdik gyilkolni egymást az emberek” – dobta fel a hangulatot Szathmáry Eörs, hogy aztán a Fermi-paradoxon (miért nem találkozunk lépten-nyomon földönkívüliekkel, ha potenciálisan rengeteg, a miénknél fejlettebb idegen civilizáció alakulhatott ki az univerzumban) legvalószínűbb feloldásával fokozza még tovább: a civilizációk a technológiai érettség bizonyos fokán egyszerűen kinyírják magukat, és mi is éppen efelé tartunk.

A klímaváltozás fontosabb a politikai törésvonalaknál (10.30) 12ora.hu
http://12ora.hu/2019/10/30/a-klimavaltozas-fontosabb-a-politikai-toresvo...

2019-10-30 M1 Iskolapad

Vácrátóton forgatott az M1 csatorna stábja. A 15 perctől látható riportban a budapesti Orchidea iskola tanulói ismerkedtek a madárhangokkal Garamszegi László Zsolt az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójának segítségével. Hogyan táplálkoznak a csípőszúnyogok? többek között erről beszélt Soltész Zoltán tudományos főmunkatárs. A program harmadik állomásaként Sólyom Barbara kommunikációs munkatárssal a vácrátóti Botanikuskertet járták be, a kert fafajairól tanultak és feladatokat oldottak meg. A tanárokkal együtt közös cél egy környezettudatosabb generáció felnevelése.

2019-10-26 24.hu

Alapvetőben minden kutyafajtában benne van az emberrel való játékosság, de egyesek akár életük végéig megőrzik, míg másokból hamar kikopik. Az egyéni tényezők mögött sokat számít ebben a tudatos tenyésztés, azaz a kutyafajták evolúciója.
Persze, minden kutya játékos vághatnánk rá egyből, de ez így önmagában nem igaz. Dr. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és botanikai Intézetének igazgatója az ELTE Etológia Tanszék és a Stockholmi Egyetem kutatóinak bevonásával evolúciós szempontból vizsgálta, hogy bizonyos funkciók milyen viselkedési elemekkel járnak együtt, pontosabban mely fajtacsoportok mutatnak nagyobb hajlandóságot a játékra, és ennek milyen evolúciós okai lehetnek.

Kutyákkal kapcsolatban az evolúcióra ne úgy gondoljunk, ahogy azt biológia órán megtanultuk, ugyanis esetükben az ember által felpörgetett és célzott változásról van szó, ami viszont a kutatók számára előny: elég párszáz évet vizsgálni ahhoz, hogy evolúciós mechanizmusokat tárhassanak fel.

2019-10-24 24.hu

Rendkívül értékes élőhellyé alakultak a világháborús bombatölcsérek, van olyan faj, ami egyedül Chiléből és a Kárpát-medencéből ismert.
Dr. Vad Csaba biológus, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kollégáival a kiskunsági Apaj közelében kutatja a bombatölcsérek élővilágát, ahol pár száz méteren belül több mint száz, sós- és édesvizű mélyedés alkot egészen egyedi élőhelyhálózatot.

A tölcsérek között nagy eltérések vannak, 3-15 méter átmérőjű, kör alakú mélyedésekről van szó a feltöltődés különböző stádiumában, amelyekben egész évben vagy csak időszakosan maximálisan 100 centiméternyi víz gyűlik össze a talajvíz felszivárgásából és a csapadékból. Ennek következtében sós, szikes kis tavacskák alakulnak ki – a sót persze ne úgy képzeljük el, mint a tengervizet: a talajvízben oldott nátrium- és hidrogénkarbonátokról beszélünk.
.. Eddig összesen 274 fajt azonosítottunk a bombatölcsérekben: 9 gerincest, 80 kovaalgát, 74 zooplanktont, 111 makrogerinctelent – mondja a 24.hu-nak a szakember.

2019-10-23 qubit.hu

Harminc év múlva Magyarország természeti képe a mai Hollandiához hasonlít majd:

„amit nem építettek be, ott ültetvények és zöld sivatagoknak beillő gazdasági legelők feszítik egymásnak vállukat. Fokozódik az urbanizáció, a vidék fokozatosan elsorvad, elnéptelenedik. A természeti környezet is nagymértékben átalakul. A biodiverzitás összeomlik, eltűnik a változatosság, a tájat kevés, és azonos fajokból álló, egysíkú élőhelyek uralják”.

A fentieket a Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050 címmel november közepén megjelenő ökológiai tanulmánykötet sajtóanyagából idéztük. A kötetet szerkesztő Báldi András, a tihanyi Ökológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Qubitnek elmondta, hogy a jövőkutatás korántsem science fiction, hanem egy olyan, külföldön már elfogadott irányzat, amelyet Magyarországon még leginkább csak a társadalomtudomány művelői követnek, holott a természettudományok terén is szükség volna rá.

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: