MTA ÖK a sajtóban, médiában

Az MTA ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2019-05-07 greenfo.hu

A Duna mentén élők az elmúlt nyár példátlan méretű kérészrajzásait követően már mind megismerkedhettek a dunavirág nevével. A védett rovarfaj, melynek természetvédelmi értéke egyedenként 10 ezer forint, 2012 óta gyönyörködtet tömeges szárnyalásával a Duna teljes magyarországi szakaszán. Az állatok érdekében – elsőként a világon -kérészvédő fénysorompó épült Tahitótfalunál, a Tildy Zoltán hídon....
....Mindezek alapján módfelett kívánatosnak tűnt egy olyan hatékony eszköz beüzemelése és működtetése, amely képes megakadályozni a kérészek tömeges megjelenését Tahitótfalunál a Kis-Duna hídon.
Több éve folytatott kísérleteink eredményeként állíthatjuk, hogy megtaláltuk ezt az eszközt, amelynek megvalósítását az idei évtől egy kormányzati pályázat (Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj) is támogatja. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Tahitótfalui Önkormányzat, a Magyar Közút NZrt. és az ELMŰ összefogásával létesülő védőrendszer két részből áll. Az egyik maga a fénysorompó, mely a híd pilléreire folyásirányban felszerelt és a víz felé irányított két nagyfényerejű kék lámpából áll. Ennek feladata, hogy a hídhoz érkező rovarokat a lámpa előtt tartsa és megakadályozza felrepülésüket a hídra. ...
....Ha valaki további információkat szeretne megtudni a témáról, annak a „Dunavirág mentőakció” című 50 perces természetfilm megtekintését ajánljuk a https://filmdzsungel.tv/dunavirag_mentoakcio/ weboldalon.
dr. Kriska György docens, tudományos főmunkatárs
ELTE TTK Biológiai Intézet, MTA Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet

2019-05-07 MTVA, Szemtől szembe, InfoRádió

...A műsor vendége Török Katalin és Báldi András a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. – Az ENSZ égisze alatt készült IPBES jelentés tulajdonképpen vádirat azok ellen, akik afogyasztás növelésében látják a boldogságot. Évtizedes léptékben várható, hogy a jelenlegi életlehetőségekben radikális változás áll be. A jelentés világossá teszi, hogy másképp kell megközelítenünk a fogyasztást. A tanulmány forgatókönyveket mutat az összeomlás megakadályozására. Mekkora pofon kella változáshoz?
Címkék: természetrombolás, klímaváltozás, kutatás, vádirat, fogyasztás növekedése, modern civilizáció, politika, gazdaság, klímaegyezmény [T:17] - MTV (05.07-17:33 (hossza: 19 perc))

[A következő évtizedekben egymillió állatfaj kihalása fenyeget (05.07-11:20 (hossza: 4 perc)) InfoRádió]

2019-05-07 Klubrádió

A műsorban az esőerdőkről és az őserdőkről beszélgetett Neumann Gábor műsorvezető Erdős Lászlóval az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos munkatársával. Az őserdők azokon a területeken maradtak fenn, ahová az emberi gazdálkodás nem ért el vagy amelyek hosszú ideje védelem alatt állnak. Az őserdők jellemzője a nagy fajdiverzitás, a trópusi őserdők esetében a növényvilág nagy része még feltáratlan a gyógyászati lehetőség szempontjából. Évente 100 000 km2 őserdőt irtanak ki, ha ez a tendencia folytatódik, 20 éven belül elveszítjük a Föld őserdeit. Az őserdők irtása súlyos emberjogi kérdéseket is felvet, az ott élő népek és megélhetésük tűnik el. Fogyasztóként is tehetünk ellene pl. ha a pálmaolajból és a szójából készült termékeket nem vesszük meg.

2019-05-07 nool.hu, zaol.hu, veol.hu, és sok más

G.-Tóth László szerint az 55 km/h-s sebességgel való száguldás révén jobbra-balra hosszan elhúzódó hullámzás keletkezik a sekélységéről híres magyar tengeren, és ez a hatás le fog terjedni két méter mélyre is. A Balatonra jellemző eleve rövid hullámzásoknak és cirkulációs áramlatoknak olyan nyíró ereje van, ami a planktont jelentősen befolyásolja.A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) "Nem kell a Balatonra se motorcsónak, se jetski, akármilyen motor hajtja is!" címmel már 2018 őszén petíciót tett közzé. [T:1] - nool.hu (05.07)
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) zaol.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) veol.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) duol.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) feol.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) vaol.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) sonline.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) szoljon.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) teol.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) bama.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) beol.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) heol.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) kemma.hu]
[A gyártók szerint a jetskik veszélyesek, az elektrojet viszont nem (05.07) baon.hu]

2019-05-07 inverse.com

Molnár Zsolt-ot és az IPBES jelentést idézi az inverse.com amerikai tudományos híreket közlő portál:
...The comprehensive report from the Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services is the first of its scale to incorporate the knowledge of indigenous communities, a wealth of understanding that highlights three main points:

-On average, human-driven biodiversity decline happens less often in regions held by indigenous peoples and local communities — so there’s an opportunity there to learn how to better regulate resources outside of those areas.
-In order to protect biodiversity as a whole, policymakers need to know what’s changes indigenous communities are seeing. Historically, these communities and their expertise have been ignored.
-While indigenous peoples are the best stewards of lands, they are disproportionately affected by the negative effects of global changes in climate, biodiversity, and ecosystem functions caused by higher-income peoples.
Zsolt Molnar, Ph.D., is one of the lead authors of the report and an ethnoecologist at the Hungarian Academy of Sciences. He tells Inverse that a “major novelty” of this report is that it uses knowledge from local people who have been living in and conserving ecosystems for many generations.

2019-05-07 AM Sajtóiroda

Minden eddiginél átfogóbb és részletesebb értékelés készült a biológiai sokféleség és az általa biztosított ökoszisztéma-szolgáltatások globális helyzetéről, melyet a világ mintegy 150 vezetője kutatója állított össze 3 év alatt.
A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelésével foglalkozó tudományos és szakmapolitikai kormányközi platform (IPBES - Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services) április 29. és május 4. között megtartott 7. plenáris ülésén elfogadta azt a jelentést, ami sokkal átfogóbb, részletesebb és mindemellett aggasztóbb képet is ad az eddigi ismereteinknél. A több mint 1700 oldalas jelentés részletesen bemutatja a természeti rendszerekben az emberi tevékenység hatására az elmúlt 50 évben végbement drasztikus változásokat. A beszámoló egyértelművé teszi, hogy alapvető, rendszerszintű változtatásokra és teljes paradigmaváltásra van szükség ahhoz, hogy a természet emberi élethez való hozzájárulásai hosszú távon fenntarthatóak legyenek

2019-05-06 qubit.hu

„Az ökoszisztémák egészsége gyorsabban romlik, mint valaha. Világszerte pusztítjuk gazdaságunk, megélhetésünk, élelmiszerbiztonságunk alapjait, saját egészségi állapotunkat és életminőségünket”

– fogalmazott Sir Robert Watson, a bonni székhelyű Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület, az IPBES elnöke a szervezet plenáris ülésének zárónapján, május 6-án Párizsban tartott sajtókonferencián. (Az élő közvetítést itt lehet követni.)
....Az IPBES tudományos vezetőségébe az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai is meghívást kaptak. A plenáris ülésen így tanácskozási jogkörrel vett részt Dr. Török Katalin, Dr. Molnár Zsolt és Dr. Báldi András is. A magyar etnoökológusok a Science-ben tavaly megjelent tanulmányukban javasolták a hagyományos ökológiai tudás beemelését és felhasználását az akadémikus diskurzusba. Molnár Zsolt, botanikus, etnoökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója szerint a tudósok ugyanis más szemüvegen át látják a világot, mint azok, akik a világ kevésbé urbanizált részein, az elődeiktől örökölt, évszázados tudás alapján még ma is viszonylag „hagyományos” módon művelik a tájat, legeltetik a Hortobágyon vagy a szavannákon a jószágaikat vagy halásznak egy kis horvát vagy indonéz szigeten.

2019-05-06 hvg.hu

Ez volt az első olyan alkalom, amikor 130 ország kormánya hagyott jóvá egy 145 kutató által 3 évig készített értékelést a természet globális állapotáról.
Egymillió állat- és növényfaj, velük együtt pedig az egész emberiség is veszélyben van – áll a ma nyilvánosságra hozott, biológiai sokszínűségről szóló ENSZ-jelentésben.
A biológiai sokféleségről és az ökoszisztéma-szolgáltatásokról szóló IPBES globális jelentés minden idők legátfogóbb felmérése. Az elmúlt három évben 145 ország 50 szakértője állította össze a, további 310 szakértő bevonásával. A jelentés az elmúlt öt évtized változásait értékeli, átfogó képet nyújtva a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról. Ezen kívül több lehetséges forgatókönyvet is kínál a következő évtizedekre....
.....A jelentés elkészítésében a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja is részt vett. Ők készítették azt az áttekintést, amelyben 500-nál több, helyi közösségek által használt természeti indikátort értékeltek, és 100-nál több eredeti esettanulmányt dolgoztak fel Babai Dániel vezetésével. Az indikátorok 72%-a romlást mutatott, elsősorban a globalizáció okozta életmódváltásnak, a fenntarthatatlan fakitermelésnek, erdőirtásoknak, legelőfeltöréseknek köszönhetően.
„Kimondtuk, hogy a tudomány nem elég. A helyi emberek, pásztorok és gazdák tudása is kell a természet megőrzéséhez” – mondta Molnár Zsolt, az MTA csoportvezetője.

2019-05-06 Kossuth Rádió, Napközben

09:43-tól
Mit veszíthetünk 12 millió hektár trópusi esőerdő kiirtásával? dr. Erdős Lászlót az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos munkatársát kérdezték a Kossuth Rádió Napközben műsorában. A biodiverzitás csökkenésért nagymértékben az esőerdők irtása a felelős. Másik hatása, hogy a klímaváltozást is felgyorsítja, elérünk egy olyan pontot, ahonnan már nem lesz visszaút. Az esőerdőkben sok ember él, civilizációk értékes kultúrák tűnnek el. Szűk érdekcsoportok nagy haszonra tudnak szert tenni, a nagy többségnek kicsi az érdekérvényesítő képessége. A mindennapi életet is meg fogja változtatni. Az egyes ember fogyasztóként is sokat tehet az esőerdők védelméért pl. ha nem vásároljuk meg az onnan származó faanyagot, bútort, parkettát. A esőerdők irtásának legfontosabb oka a pálmaolaj, ha ezeket a termékeket elkerüljük, akkor már nem támogatjuk az esőerdők irtását.
10:50-től
A madárcsicsergés trendjeiről, a madarak nyelvtanulásáról beszélgettek a műsorvezetők Garamszegi László Zsolttal MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójával. Hogyan énekel jól és rosszul egy madár? A jól éneklő madár hosszabban, több syllabus-sal énekel. Az énekben is megjelenik a személyiség, ennek egy részét hallja csak az ember. Ezeket példákkal mutatta be Garamszegi László Zsolt. Ma már kísérleteket folytatnak a madárénekek vizsgálatában. A magyar és az olasz légykapó énekének összehasonlításáról, és az „idegen” ének tanításáról is szó volt a műsorban.

2019-05-06 index.hu

„Az ökoszisztémák egészsége, amelytől az emberiség és minden más faj is függ, gyorsabban romlik, mint valaha. Világszerte pusztítjuk a gazdaságaink, megélhetésünk, élelmiszer-biztonságunk alapjait és az egészségi állapotunkat”

- mondta Sir Robert Watson, az IPBES nevű globális szervezet elnöke. Az IPBES hétfőn adta ki minden idők legátfogóbb jelentését a világ fajainak, ökoszisztémáinak helyzetéről, a biológiai sokféleségről, amelyben súlyos megállapítások vannak a bolygó várható jövőjével kapcsolatban.

egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sok közülük évtizedeken belül eltűnhet
a honos fajok átlagos egyedszáma 1900 óta legalább 20 százalékkal csökkent
a kétéltűek 40 százaléka, a tengeri emlősök harmada veszélyeztetett

GettyImages-1138059743
Fotó: Christian Minelli / NurPhoto / Getty Images Hungary

Mire jó a biodiverzitás, hogy sokféle faj él a bolygón? A fajok egymással vannak kapcsolatban, összefüggő hálózatot alkotnak, és egy-egy faj eltűnése is megváltoztatja a korábbi egyensúlyt. Az ember ugyanúgy része ennek a hálózatnak, hiszen a méhek segítenek a termények beporzásában, a gombák javítják a talaj minőségét, emellett a belélegzett oxigént, a tiszta ivóvizet is más élőlényeknek köszönhetjük.

A pusztulás az emberi tevékenység közvetlen következménye, és komolyan veszélyezteti az emberi jólétet a világ minden régiójában.....

2019-05-05 hirado.hu,

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át a köztestület 191. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat. Az MTA elnöke elmondta, hogy az Akadémia szervezetén belül szeretnék tartani a kutatóintézet-hálózatot.
Jordán Ferenc, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet osztályvezetője, az ökológiai hálózatok és biológiai rendszerek széles körű vizsgálatáért, a fajok fontosságának mérésére szolgáló, világszerte használt elméleti módszerek kifejlesztéséért, valamint az ökológián kívül sok egyéb témában is használt módszertani fejlesztéseiért vehette át a díjat.

2019-05-04 Magyar Nemzet

Báldi András ökológus hangsúlyozza, hogy elválaszthatatlanul össze vagyunk nőve az általunk nem igazán látott környező élővilággal, és elképzelhetetlen, hogy az életünk, a civilizációnk fennmaradjon nélküle. Az első fontos lépés szerinte ennek a ténynek a széles körű megértése és elfogadása lenne, hiszen hiába él a Föld lakosságának fele városokban, ezernyi szállal kötődünk a természethez: azzal, amit eszünk, iszunk, amit használunk, a levegővel, amelyet beszívunk. Ha pedig elpusztul, csökken, degradálódik az élővilág, azt mi is nagyon meg fogjuk sínyleni.
– Az ökoszisztéma komplex rendszer, és sajnos szinte mindenütt ugyanazok a jelek látszanak: csökkennek a fajok, csökken a sokféleség, és az egyedek is eltűnnek. A gond az, hogy a változás nem lineáris, tehát nem lehet pontos számokkal kalkulálni. Az ökoszisztémák funkciói és működési képességei egyre csökkennek, ezért előbb vagy utóbb eljutunk egy küszöbig, amelyen ha átesünk, akkor bekövetkezik a katasztrófa.

2019-05-03 greenfo.hu

Április 29 és május 5 között zajlik az egyhetes IPBES üléssorozata Párizsban. Ökológuskutatók a tudomány és hagyományos tudásrendszerek összefogását sürgetik az ENSZ üléssorozatán.

Az IPBES egy ENSZ hátterű szervezet, amely tavaly adta ki értékelését az összes ENSZ régióra arra vonatkozóan, hogy milyen állapotban van az élővilág. A Föld természeti állapotáról szóló értékelésre a kormányok tudósokat kértek fel, mely információk a döntéshozók kezébe kerülve hatalmas lehetőséget rejt az emberi jóllétet is egyre jobban veszélyeztető pusztítás megfékezésére és az élővilág megóvása érdekében. A csúcstalálkozón a legfontosabb feladat a globális tanulmány elfogadása: az eredmény május 6-án kerül napvilágra. A MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatói jelentős szerepet vállalnak a feladatokban....

2019-05-01 24.hu, hirbalaton.hu, Színes Ász

...Erről kérdeztük Dr. Boros Gergely biológust, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársát. - Tömegesen engedik szabadon - Maradjunk egy kicsit Angliában: igazán nem lenne nehéz tisztázni, hogy a tóban élnek-e piranhák vagy sem. Minden élőlény genetikai információt hagy maga után a környezetében, a halak például az ürülékük vagy a testfelületükről leváló hámsejtek által: - Megfelelő számú vízmintavétellel mondhatni filléres - 24.hu (05.01)

Élhet krokodil, piranha a Balatonban? hirbalaton.hu (05.02)

Élhetnének krokodilok a Balatonban? Színes Ász (05.05 - 13. oldal)

2019-04-30 humusz.hu

...Tudósok és pásztorok párbeszéde, azaz új tudásszintézis alapozza meg a fenntartható fejlődéshez szükséges döntéseket Az IPBES, az ENSZ hátterű, biológiai sokféleség megőrzésével foglalkozó tudósokat tömörítő kormányközi világszervezet az emberiség tudásrendszereinek szintézisét tűzte ki céljául, amellyel új utakat tör annak érdekében, hogy minél jobban megalapozza a fenntartható fejlődéshez szükséges döntéseket.Magyar kutatók az IPBES vezetői paneljébenIPBES-ben a magyar kutatóknak, ezen belül is az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak kiemelt szerepe van, hiszen széles hazai részvétel valósul meg a társadalom-, élet- és természettudományok szakértői részéről egyaránt. - humusz.hu (04.30)

2019-04-30 haziallat.hu

...Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatójának vezetésével magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik hal mennyire "fontos" a tengeri életközösség számára. A Föld lakosságának jelentős része sok halat fogyaszt, így a túlhalászat a bolygó egyik legégetőbb ökológiai problémája. - haziallat.hu (04.30)

2019-04-29 agrarszektor.hu

...Termetes csuka (Forrás: mork.nyugat.hu)Az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatója, Jordán Ferenc és csoportja által kidolgozott módszerek nem kizárólag halakra és tengeri halászatra alkalmazhatóak. A fajok fontosságának kutatása hozzájárulhat a rendszerszemléletű természetvédelem megalapozásához is. Ez a megközelítési mód az egyes fajokat főként egy közösség részeinek tekinti. Jordán Ferenc a legmodernebb informatikai big data módszereket alkalmazza ökológiai kutatásaiban. - agrarszektor.hu (04.29)

2019-04-29 agrarszektor.hu

Magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül a rendszer, vagyis melyik halnak mekkora a jelentősége a tengeri vagy édesvízi életközösségben. Az alkalmazott modell segítségével a fajokat számozott fontossági sorrendbe teszik - tudósított a magro.hu.
Az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatója, Jordán Ferenc és csoportja által kidolgozott módszerek nem kizárólag halakra és tengeri halászatra alkalmazhatóak. A fajok fontosságának kutatása hozzájárulhat a rendszerszemléletű természetvédelem megalapozásához is. Ez a megközelítési mód az egyes fajokat főként egy közösség részeinek tekinti. Jordán Ferenc a legmodernebb informatikai big data módszereket alkalmazza ökológiai kutatásaiban. Fő területe az ökológiai rendszermodellek elemzése például a hálózatelemzés segítségével. Szerinte nemcsak a vörös listás (kihalástól veszélyeztetett) fajokat kell védeni, hanem olyanokat is, amelyekből adott esetben sok van, mégis megállapítható, hogy a teljes rendszer szempontjából kulcsfontosságúak. Az alkalmazott modell segítségével a fajokat számozott fontossági sorrendbe teszik.

2019-04-28 napi.hu

A túlstabilizált vízszint miatt 10 éve stagnál a balatoni nádas állapota - mondta el az InfoRádióban Tóth Viktor, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa.
...Állapota nagyjából a kilencvenes évek állapotában megmaradt.A másik szempont, ami talán a negatív színben tüntetheti fel a balatoni nádas állapotát, hogy az elmúlt években télen nem volt olyan jég a Balatonon, ami a nádaratáshoz létszükséglet.Gyakorlatilag nem volt nádaratás, így jelentős mennyiségű szervesanyag hullott a nádasok területén az üledékre, ami a jövőben akár veszélyeztetheti is a nádas állapotát- figyelmeztetett az MTA kutatója. - napi.hu (04.28)

Nagy gond lehet a Balatonnál infostart.hu (04.28)

Stagnál a balatoni nádas állapota (infostart.hu) (04.28) hirbalaton.hu

2019-04-27 index.hu

Jövő héten tartja közgyűlését Párizsban az ENSZ biodiverzitással és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platformja (IPBES), amelyben számos magyar kutató dolgozik. Noha a testület elé tárandó jelentéstervezet még nem nyilvános, az egyik résztvevő magyar kutató, Molnár Zsolt szerint az IPBES újra leteszi a névjegyét amellett, hogy a földi élet sokféleségének megőrzése csak a teljes emberiség - így a tudományos közösségen kívül álló hagyományos gazdálkodást folytató emberek - tudása által lehetséges. A magyar etnoökológus szerint a pásztorok közreműködése nélkül nehezebb megvédeni a sok hazai gyepterület életközösségét.

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: