Média

2020-06-12 Klubrádió Állatbarát

A vizes élőhelyek világszerte zsugorodnak, nem kivétel ez alól Magyarország sem. Erről beszélgettünk Dr. Lovas-Kiss Ádámmal, az Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársával. Magyarországon jellemző vizes élőhelyek a lápok, mocsarak, mocsárrétek, láprétek, belvizek, a holtágak, holtmedrek, tavak, mesterséges halastavak, valamint bányatavak. Hogy melyik típusra van a legnagyobb hatása az embernek, azt nehezen lehetne megállapítani. Idén brutális szárazság volt eddig, a májusi esőt azonnal felszívta a talaj, de nem csak a szárazság, hanem az emberi beavatkozás is káros hatással van. Ilyen például, amikor területszerzés céljából lecsapolják a vizes területeket, amit aztán felszántanak és gazdálkodnak rajta

2020-06-11 hvg.hu

Nem is gondolnánk, mennyit számít, ha kiteszünk egy mesterséges odút a kertbe, vagy ha lemondunk a kedvenc édességünkről, mert az pálmaolajat tartalmaz. Aszalós Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa elárulta, hogyan erősíthetjük meg a meggyengült természet immunrendszerét, és hogy mire megyünk egyetlen fa elültetésével. A járvány ugyanis arra is figyelmeztetett, hogy tennünk kell valamit az élővilágért.

2020-06-09 Hit Rádió Gyújtópont

Vörös Lajos kutatóprofesszorral készült interjú az algák szerepéről, pozitív vagy negatív hatásuk van-e a Balaton vízminőségére. A múlt századi nagyberuházások a szennyvíz víztisztítók, a Kis-Balaton víztározó rendszere szinte ivóvíz minőségű víztisztaságot eredményezett. A tavaly nyár végi nagymértékű elalgásodás új kihívást jelent a kutatások számára. Az már ismert, hogy az üledékből került nagy mennyiségű foszfor a vízbe, amely ezt az elalgásodást okozta. A tó üledékéből bonyolult a mintavétel is, az iszap elemzése is jóval nehezebb. A Balaton iszapjának működésére, mikrobiológiai folyamatainak feltárására is ki kell alakítani új kutatási irányokat.

2020-06-09 mandiner.hu

A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) „Tudomány a kocsmában” c. előadássorozata keretében Dr. Molnár Orsolya evolúcióbiológus, a Milestone Institute kutatója magyarázta el, hogyan kerülnek a koronavírushoz hasonló paraziták denevérről emberre, milyen járványoktól félhetünk legközelebb, és mit tehetünk, ha nem csak félni, de küzdeni is szeretnénk. Molnár az előadás legelején világossá tette: a koronavírusos esetszámok és a munkanélküliséghez vagy a tőzsdeindexhez hasonló gazdasági mutatók együttállása azt üzeni, hogy „a természettudományos alapkutatásnak, a közgazdaságtannak és a politikának közelíteniük kell egymás felé”, hiszen az egyik tudományág jelenségei a másik szakma valóságában csapódnak le.

2020-06-09 Klubrádió Utópia

Boros Gergely a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa az ökológiai sztöchiometriáról beszélt. Az intézet munkatársai rendszeresen monitorozzák a tápelemek koncentrációját a Balatonban. A Balaton vízminőségét többféle módon osztályozzák, ebből az egyik az algák mennyisége, amelyet a klorofill-a mennyiségével mérnek. Kristálytiszta jelenleg a víz, de az áramlás gyakran felkavarja a vizet.

2020-06-08 valaszonline.hu, hvg.hu, szekelyhon.hu, nlc.hu, civilhetes.net, magyarmezogazdasag.hu, szabadmagyarszo.com

Itthon is be kellett vezetni az időszakos víztest fogalmát, amely eddig a mediterrán vidékeken ismert volt ugyan, Magyarországon azonban új. Csak folyóvizekből 37 van kiszáradófélben, miközben hat éve még egy sem volt. A Válasz Online sok száz kilométert utazott, hogy saját szemmel is megnézzük az egyik ilyen esetet. Azaz csak a hűlt helyét. Nem volt félelmetes, de amit jelez, azt biztosan nem lenne szabad félvállról venni. Hogy miért nem, azt Lukács Balázs András debreceni illetőségű kutató magyarázta el. Röviden: sivatag lesz az Alföld, ha nem kapcsolunk. Helyszíni riport.

Oldalak