Média

2019-09-17 24.hu

Az atom- és hidrogénbombák növekvő készletei mellett a baktériumokon vagy vírusokon alapuló tömegpusztító fegyverek mindinkább megbízhatatlannak és elavultnak tűntek – erről szólt korábbi, ebben a témában írt cikkünk.
..A Szovjetunió titkos kísérleteivel folytatjuk beszélgetésünket Dr. Rózsa Lajos biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúcótudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, akinek egyik kutatási területe a biológiai agresszió története.

2019-09-17 hazipatika.com, Somogyi Hírlap

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását - közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója. Ahogy a napokban a HáziPatika.com-on is olvashatták, csaknem 40 éves rekordot döntött meg a Balatonon az algásodás mértéke. A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - vagyis az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. - hazipatika.com (09.17)

A lehűlést nem szeretik az algák (2. oldal) Somogyi Hírlap

2019-09-17 blikk.hu, Blikk, alternativenergia.hu,

Egyre több gólya marad itthon télen, többek között azért, mert a költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás - ezt Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Duna-kutató Intézet igazgatója jelentette ki. - Ebben egyrészt a melegedő telek játszanak szerepet, amelyek miatt egyre több táplálék áll a rendelkezésükre, másrészt - a klímaváltozás egyik hatásaként - a Szahara változása, ami egyre szélesebb lett, így egyre nagyobb távolságot kell a gólyáknak táplálék, víz és pihenés nélkül megtenniük. - blikk.hu (09.17)

Már nem költöznek a gólyák (3. oldal) Blikk

A klímaváltozás hatására egyre több gólya marad itthon télen - alternativenergia.hu (09.16)
http://www.alternativenergia.hu/a-klimavaltozas-hatasara-egyre-tobb-goly...

2019-09-17 Katolikus Rádió, Akadémiai barangolások

A közelmúltban megtartott „Szúnyogok, kullancsok és új betegségek” című munkaértekezlet kapcsán elmondta, hogy hazánkban 50 csípőszúnyog él, és az endemikus fajoknál is jelentkezik, hogy gyakrabban vagy erőteljesebben csípnek. Az invazív csípőszúnyogok megtelepedése nem is elsősorban a klíma változásnak, hanem inkább a globális kereskedelemnek köszönhető. A betegségeket terjeszteni képes szúnyogok megjelenése nem jelenti egyúttal a betegségek tényleges megjelenését is. A malária az 50-es években tűnt el Magyarországon, az intenzív szúnyogirtással, , a mocsarak lecsapolásával, ekkor szűnt meg az, hogy az emberek az istállókban aludtak. A malária szúnyogot nem irtottuk ki, viszont a mai kontrollált egészségügyi viszonyok között nem vagyunk malária veszélyben. A fő faladatunk, hogy megértsük a vektorfajok és a kórokozók populációinak és elterjedésének változását, ez állandó térképezési és monitorozási feladatot jelent. A megelőzés is a monitorozási feladaton alapul. Nemzetközi szinten komoly tudományos összefogást igényel, az ökológusok, virológusok, járványügyi szakemberek között.

2019-09-16 Kossuth Rádió Felfedező - a tudomány világáról

Molnár Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont botanikusa az őszi legelőkről és a legeltetésről. Azt kutatja, hogy mit szeret enni a jószág, természetvédelmi szempontból az a kérdés, hogy mennyire lehet a gyepeket maximálisan legeltetni úgy, hogy a gyep diverzitás is a maximális legyen. A Kunpeszér melletti tájban a gyepek nem másodlagosan erdőirtással jöttek létre, hanem ősgyepek, évezredek óta gyep vegetáció. A pásztor az ökológiai rendszer része, mert az ő érdeke, hogy egy adott terület biomasszája állati hússá és tejjé alakuljon. Egy gyep több biomasszát ad akkor, ha legeltetik, mint ha magára hagyják. A pásztor azt varázslatot tudja megcsinálni, hogy az ehetetlen fű ehető termékké alakuljon.
Címkék: Állatok környezetbarát táplálkozása, Királyhegyi Zsuzsanna, Dr. Molnár Zsolt, MTA Ökológiai Kutatóközpontja, botanika, Jani pásztor, - Kossuth Rádió (09.16-14:34 (hossza: 6 perc))

2019-09-15 index.hu

A madarak őszi költözése évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Régen azt gyanították, hogy az eltűnő madarak télire más madárfajokká, sőt egerekké alakulnak, esetleg elbújnak a tenger alá vagy a sárba. Aztán rájöttek, hogy melegebb égtájakra költöznek. Ezzel azonban egyszerre megsokszorozódtak a kérdések. Honnan tudják, hogy merre kell menni, miért arra mennek, és legfőképpen miért jönnek vissza tavasszal, ha a trópusokon mindig finom meleg van? Nincs még egy területe az életnek, amelyet olyannyira megváltoztatott volna a műholdas navigáció és a mobilkommunikáció, mint a madárvonulás kutatását.
A Birdlife Finland (gyakorlatilag a finn madártani egyesület) közleménye szerint a szokatlanul meleg idő miatt még szeptember elején is láttak olyan vándormadarakat Dél-Finnországban, amelyek Lappföldön költenek, és az év ezen időszakában már rég el szokták hagyni dél felé az országot. Ilyen vándormadár a kékbegy, az erdei sármány vagy a rozsdástorkú pityer. Hasonló jelenségek az egész mérsékelt övben előfordulnak, így hazánkban is - mondta el az Indexnek Végvári Zsolt, a Ökológiai Kutatóintézet munkatársa, a Duna-kutató Intézet igazgatója, aki a vízimadarak vándorlását kutatja.

Oldalak