Média

2019-08-21 Karc FM Zöld Zóna

- A telefonnál dr. Molnár Zsolttal az MTA ökológiai kutató központjának egyik kutató csoportjának vezetője. Három évvel ezelőtt mondta azt a világ 130 kormánya, hogy szeretnének kapni egy átfogó és megbízható értékelést arról, hogy hogyan változik a természet a Földön. Hogyan változik az, hogy a természet mennyiben segíti az emberi életet és mit kell tenni annak érdekében, hogy azt a pusztítást megállítsák ami az emberiség pusztulásához is vezethet néhány évtizeden belül. - Karc FM (08.21-14:05 (hossza: 23 perc))

2019-08-21 24.hu

A biológiai fegyverek története egyidős az emberiséggel: eleink módszerei megdöbbentőek voltak, az újak rendkívül kifinomultak, és akár halálosak is lehetnek.
Foggal és körömmel, bunkósbottal, kővel, majd különböző fémekkel és lőporral, de végül is mindegy: az emberek a kezdetek óta rendkívül hatékonyan képesek pusztítani. Ha valaki azt hitte, hogy a biológiai fegyverek korunk rákfenéi, súlyosan téved, ez a fajta agresszió talán még az emberi fajt is megelőzi. Azért mesteri szintre mégis mi emeltük, a történelem során elődeink igencsak kitettek magukért:
mérgek, ürülék, rothadó hullák, fertőzött takarók, cukorba rejtett kórokozók – jöhetett bármi, ami betegséget vagy halált okoz.
Hogyan alakult a biohadviselés a korai történelmünk során? Milyen mérföldköveket tartunk számon a hadviselés e visszataszító formájában? Erről beszélgettünk Dr. Rózsa Lajos biológussal, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Evolúcótudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, akinek egyik kutatási területe éppen a biológiai agresszió története.

2019-08-21 MTV Iskolapad Magazin

- Borza Péter (tudományos munkatárs, MTA ÖK Duna-kutató Intézet): - A bödöncsigát láthatjátok. Az a pöttyös hátú. Akkor két kagylófaj is van, a vándorkagyló és a kvagga kagyló. Egy-két piócát és lárvaszúnyogot is láthattok még. Riporter: - A Balaton élővilága dióhéjban. Borza Péter, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa árulja el a gyerekeknek, mit rejt még a tó vize. Borza Péter: - Azon túl, hogy fürdenek benne, így talán egy jobb képet kapnak arról, hogy ez egy élő víz, és állatokkal, élőlényekkel van tele, és talán a védelméért is többet fognak tudni tenni, hogyha ezt értik. - - MTV (08.21-10:51 (hossza: 4 perc))

2019-08-20 magyarhang.org

...A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja is részt vett abban a nemzetközi kutatásban, amely kimutatta: a száz leggyakoribb haszonnövény 70 százalékát rovarok vagy más állatok porozzák be, s ha jelentősen csökken a beporzók száma, a zöldség-gyümölcs kínálat a felére zuhanna, az árak pedig az égbe emelkednének.Többek között a kávé, a kakaó, az alma és a mustár tűnik majd el az asztalunkról, ha folytatódik a méhek pusztulása.

2019-08-20 magyarnarancs.hu

...MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatójával, Soltész Zoltánnal beszélgettünk a lehetséges következményekről. Az elmúlt években 2-3 új fajt is azonosítottak a Magyarországon és Európában. Összesen hány faj található nálunk? - Mi ebből a tanulság? - Az egyik, hogy az egészségügyi ellátás színvonalának és hozzáférhetőségének javítása egy országban nemcsak azoknak jó, akik ebben közvetlenül részesülnek, hanem az egész világnak, az egész emberiség egészségét is védik, csökkentve a megbetegedések kockázatát. - magyarnarancs.hu (08.20)

2019-08-18 greenfo.hu

...Ebben a helyzetben az MTA Ökológiai Kutatóközpontja sürgetőnek érzi az érintett tudományterületek összefogását, a társadalom objektív tájékoztatását és a különböző érdekképviseletekkel történő konstruktív kommunikáció elindítását az ökológiai elveken nyugvó védekezési stratégiák kidolgozása érdekében. Ez a három cél motivált bennünket abban, hogy "Szúnyogok, kullancsok és új betegségek: workshop korunk ökológiai veszélyeiről" címmel szakmai napot szervezzünk. - greenfo.hu (08.18)

Oldalak