MTA ÖK a sajtóban, médiában

Az MTA ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2019-05-14 biztositasiszemle.hu, vasarhely24.com

A természet pusztulása példa nélkül álló az emberiség története során - a fajok kihalása egyre gyorsul, melynek a társadalomra nézve is súlyos következményei várhatóak - figyelmeztet új tanulmányában a Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES), amit az MTA Ökológiai Kutatóközpont közölt. A természet pusztulása példa nélkül álló az emberiség története során - a fajok kihalása egyre gyorsul, melynek a társadalomra nézve is súlyos következményei várhatóak - figyelmeztet új tanulmányában a Biodiverzitás és Ökoszisztéma Szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES), amit az MTA Ökológiai Kutatóközpont közölt. - biztositasiszemle.hu (05.14)

Megkongatta a vészharangot az ENSZ: egymillió állat- és növényfaj halhat ki (05.14) vasarhely24.com]

2019-05-14 Magyar Narancs

A Magyar Narancs Tudomány rovatában készült interjú Garamszegi László Zsolttal.

Klímaváltozás, fakitermelés, orvvadászat - az emberi tevékenység, ami elpusztítja a természetes ökoszisztémát. Pedig rejlenek csodák az erdőségekben, aminek egyik ágát, a sokak által kedvelt madáréneket Garamszegi László, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének vezetője több évtizede kutatja. Vele beszélgettünk.
Narancs.hu: Hogyan zajlik a madárének-kutató munkája?
Garamszegi László: Mindig terepen kezdődik: természetes helyzetben vesszük fel a madáréneket. Annyit csalunk, hogy kihelyezünk egy „csali” tojót egy hím terrítóriumára, ami serkenti az udvarlóviselkedést. Miután a stimulus hatására a rezidens hím rázendít, mi megnyomjuk a digitális magnón – vagy akár az okostelefonon – a felvevő gombot. Ezeket a felvételeket visszük aztán az akusztikus laborba, ahol saját fejlesztésű programok segítségével először megtisztítjuk a hangfelvételeket, majd megjelöljük digitálisan az énekek elemeit, amiket szillabusoknak hívunk. Monitorjainkon vizuálisan látjuk az idő és a frekvenciatartományokat, ami csicsergések kvázi lekottázásat jelenti. Ezután méréseket végzünk, kategórizáljuk, hogy egy adott egyed milyen szillabusz repertoárral rendelkezik....

2019-05-14 Családi Lap
Mentsük meg a méheket!

...A méhészek részben tudják kompenzálni az elpusztult családokat a megmaradó családok szétosztásával, új családok kinevelésével, a veszteségek mégis jelentősek" - mondja dr. Kovács-Hostyánszki Anikó ökológus, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. - A szakértő szerint a 20. század második felében a háziméh-családok száma ugyan globálisan 40%-kal nőni tudott, ami jó hír, ám mindeközben a rovarbeporzást igénylő, termesztett növények mennyisége háromszorosára emelkedett. [T:1] *Iliás-Nagy Katalin - Családi Lap (05.14 - 32,33. oldal)

2019-05-13 sciencebusiness.net

„Ez a tisztességről szól.” A Science|Business portál cikkében bemutatja a tervezett 94,1 milliárd eurós K + F programról folytatott tárgyalások során kiélesedő vitát, amely szerint a szegényebb EU-13 országokból származó kutatók egyenlő díjazást tartanának jogosnak az Európai pályázatok kutatói fizetéseiben. A cikkben idézik Báldi András ökológust. Ahogyan ezek a nagy, multinacionális konzorciumok rutinszerűen működnek, a résztvevő kutatók a brüsszeli támogatásból történő visszatérítés céljából megküldik a fizetésüket a csoport vezetőjének. Az ő esetében, a vezető, „azt írta vissza, hogy valószínűleg tévesen gépeltem valamit.” A magyar fizetés jóval alacsonyabb volt mint a nyugat-európai partnereké. Ez 15 évvel ezelőtt történt, amikor Magyarország és sok más poszt-szocialista ország csatlakozott az EU-hoz, de a kérdés jelenleg is napirenden van.

2019-05-12 Infostart / InfoRádió

A következő évtizedekben egymillió állat- és növényfaj kihalása fenyeget, és a termőföldek degradációja már a területek negyedét elérte - hívja fel a figyelmet az ENSZ égisze alatt működő IPBESZ nevű tudóstestület friss, globális jelentése.

15 ezer tudományos cikk hároméves felülvizsgálatával átfogó jelentés készült; azt mutatja be, hogy az emberiség milyen hatással volt az elmúlt fél évszázadban az ökoszisztémára. A biológiai sokféleség romlásának mértékét felmérő jelentés elkészítésében magyar tudósok is jelentős szerepet vállaltak. A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai, köztük Báldi András is részt vett munkafolyamatban.

2019-05-12 Sokszínű vidék, napidoktor.hu

A lovak, juhok és szarvasmarhák véréből egyszerre akár több száz parazita is lakomázhat.
A kullancsokkal kapcsolatos hiedelmek egyike, hogy a vérszívók négylábú házi kedvenceinkről ránk is átmászhatnak. A paraziták valóban veszélyt jelenthetnek ránk, ha nem védjük a környezetünkben lévő állatokat a fertőző élősködőktől. A védekezés pedig különösen fontos a klímaváltozás korában, hiszen a hazánkba érkező kullancsok új, Magyarországon eddig még nem tapasztalt fertőző betegségeket is hordozhatnak. A Lyme-kór mentes Magyarországot kezdeményezés és az MTA Ökológiai Kutatóközpont parazitológus kutatója összegyűjtötte a legújabb veszélyforrásokat és a betegségek megelőzéséhez szükséges megoldásokat....

Háziállatról emberre, emberről háziállatra? - Tények és tévhitek a kullancs terjedéséről - napidoktor.hu (05.14) https://napidoktor.hu/korkep/haziallatrol-emberre-emberrol-haziallatra-t...

2019-05-11 hirbalaton.hu

A kiemelkedő tudományos tevékenység elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 191. közgyűlésén huszonegy kutatót tüntettek ki Akadémiai Díjjal. Tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjat vehetett át Jordán Ferencet, az MTA doktorát, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója. Az elismerést az ökológiai hálózatok és biológiai rendszerek széles körű vizsgálatáért, a fajok fontosságának mérésére szolgáló, világszerte használt Bővebben... - - hirbalaton.hu (05.11)

2019-05-10 mta.hu

Huszonegy ország hetvenhét fiatal kutatója mutatta be legújabb eredményeit és tanácskozott az MTA Ökológiai Kutatóközpont szervezésében.
https://www.okologia.mta.hu/node/11680

2019-05-10 M5 Ez itt a kérdés

Az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorának vendége volt Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója, Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója, és Rózsa Lajos, az Evolúciós rendszerek kutatócsoport tudományos tanácsadója, mindhárman az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai. A műsorban a túlnépesedés, a klímaváltozás, a paraziták és járványok problémakörét járták körül egy inkább globális, messzebb tekintő nézőpontból. A népességrobbanásban a tendencia a probléma de pl. a világnak csak egy részén növekszik már csak erőteljesen a népesség, kérdés, hogy mikor érjük el az eltarthatóság határát. A klímaváltozás komplex folyamat, amelynél a fajok kihalása már a jéghegy csúcsa. Mérhető paraméterei az időjáráselemek változása, de a folyamat komplex. A klíma nemcsak melegebb hanem szárazabb is lesz egyben, ezeket a mintázatokat nem látjuk előre, ezért nem jósolható meg előre a járványok vagy a paraziták terjedése. A parazitáknak is megvan a szerepe az ökológiai rendszerekben. Aktuális szemlélet szerint pl. a gyarmatosításban a korábbinál gondoltnál sokkal nagyobb szerepe volt a fehér ember által behurcolt baktériumoknak és parazitáknak, újraírják a gyarmatosítás történelmét.
A védőoltások kérdését is globálisan kell kezelni. Nemzetbiztonsági érdek, hogy egy ország járványügyi szakapparátusa megfelelően működjön.

2019-05-09 lokal.hu, wellandfit.hu, 24.hu, mixonline.hu, hellovidek.hu, life.hu

...A Lyme-kór mentes Magyarországot kezdeményezés és az MTA Ökológiai Kutatóközpont parazitológus kutatója összegyűjtötte a legújabb veszélyforrásokat és a betegségek megelőzéséhez szükséges megoldásokat.A kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók veszélyeit egy kis odafigyeléssel jelentősen csökkenthetnénk közvetlen környezetünkben. Ha megfelelő védelemmel látjuk el házi kedvenceinket, akkor a kullancs nem tud tovább szaporodni, ennek következtében pedig számuk is drasztikusan lecsökken. [T:36] - lokal.hu (05.09)
[Kullancsveszély- előzd meg! (05.09) wellandfit.hu]
[Új, veszélyes fertőzéseket hozhatnak Magyarországra a kullancsok (05.09) 24.hu]

[T:36] - mixonline.hu (05.10)
http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=162702

[Tények és tévhitek a kullancs terjedéséről (05.12) life.hu]
https://www.life.hu/drlife/20190512-haziallatrol-emberre-emberrol-hazial...

[Gondoltad volna? Vándormadarak hozzák ide a veszélyes egzotikus kullancsokat (05.11) hellovidek.hu]
https://www.hellovidek.hu/eletmod/2019/05/11/gondoltad-volna-vandormadar...

[Toportyán hozza az új kullancsot (1,5. oldal) Somogyi Hírlap]

Tények és tévhitek a kullancs terjedéséről - - babaszoba.hu (05.13)
https://www.babaszoba.hu/articles/gyerek/Tenyek_es_tevhitek_a_kullancs_t...

Tények és tévhitek a kullancs terjedéséről (05.13) weborvos.hu
https://weborvos.hu/egeszsegmagazin/tenyek-es-tevhitek-a-kullancs-terjed...

Tények és tévhitek a kullancsok terjedéséről: indul a szezon, erre figyelj mindenképp (05.13) szeretlekmagyarorszag.hu]
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/tenyek-es-tevhitek-a-kullancsok-ter...

Na, ezek aztán szívják a vérünket! (05.13) eletforma.hu
https://eletforma.hu/test-es-lelek/na-ezek-aztan-szivjak-a-verunket/

Kampány a Lyme-kór ellen (05.13-09:39 (hossza: 10 perc)) MTV]

2019-05-09 Füred TV

Építeni jött, nem felszámolni - ezt állítja a tihanyi Limnológiai Kutatóintézet új igazgatója. Jordán Ferenc biológusként végzett az ELTÉ-n, de saját bevallása szerint egyik kutatási területnek sem a specialistája, inkább abban erős, hogyan lehet összehozni a specialisták tudását. A limnológia épületegyüttesét tekintve úgy fogalmazott: jelenleg nem látnak komoly veszélyt az ingatlanspekulációra, de ez a probléma bármikor előjöhet, úgyhogy nem dőlhetnek hátra.

2019-05-09 InfoRádió Szigma, infostart.hu, hirbalaton.hu

Ma már ott tart a tudomány, hogy egy tóból vett pohár vízből megállapítható, milyen élőlény járt arra az utóbbi napokban, sőt, az is megbecsülhető, hogy milyen populációban. A legújabb módszereket Magyarországon is kezdik bevezetni – mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója.
A tudomány mai állapotában össze lehet adni, amit egy halakkal, planktonokkal és vízkémiával foglalkozó ökológus tud, ennek segítségével pedig rendszermodelleket lehet létrehozni, amik sokkal teljesebb képet adnak – emelte ki Jordán Ferenc. A szakértő hozzátette: leírhatatlan a különbség a 10-20 évvel ezelőtti és a mostani ismeretek között. - infostart.hu (05.09)

[A nádasok sorsa, az új invazív fajok megjelenése foglalkoztatja leginkább a szakembereket a Balatonnál (infostart.hu) (05.09) hirbalaton.hu]

Szigma, a holnap világa (05.09-13:50 (hossza: 3 perc)) InfoRádió]

2019-05-09 Kossuth Rádió Felfedező - a tudomány világáról

Jordán Ferenc az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója volt a vendége a Felfedező - a tudomány világáról című műsornak, ahol kutatói munkájáról beszélt. Kutatási területe a rendszerszintű természetvédelem, azt vizsgálja, hogyan lehet meghatározni melyek a kulcsfajok egy ökológiai rendszerben. A tavaly létrehozott tihanyi mezokozmosz rendszer ismételhető kísérleteket tesz lehetővé és alkalmat ad a sokfajú modellek tesztelésére. Elméleti ökológusként napi szinten működik együtt a terepen dolgozó kollégákkal. Kutatói életének legkellemesebb része az utazás, az oktatás különböző európán kívüli kultúrákban.

2019-05-09 oldalasmagazin.hu

...A három éven át tartó munkában 150 vezető kutató vett részt, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetének munkatársa is. A felméréshez további 300 szakértőt vontak be, akik mintegy 15.000 tudományos publikációt és kormányzati adatot elemeztek. Eddig egyedülálló módon a szerzők a bennszülött és helyi közösségek hagyományos tudását is felhasználták a munkához. Az újszerű megközelítés ötvözi a biológiai sokféleség megőrzésével és fenntartható használatával kapcsolatos, évezredek során felhalmozott hagyományos tudást és a "nyugati" tudomány eredményeit. - oldalasmagazin.hu (05.09)

2019-05-09 likebalaton.hu, hirbalaton.hu

...Felemelte a hangját a elektrojet ellen Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, a Bakony-Balaton Horgász Szövetség ügyvezető elnöke, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének zoológusa, tudományos tanácsadója, és a Balatoni Szövetség elnöke is, aki szerint az érdekelt polgármesterek többsége is legszívesebben a betiltás mellett döntene. Narke Elektrojet (Fotó: Krausz Andrea) A témáról Witzmann Mihályt, a Somogy megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselőjét (FIDESZ) kérdeztük. [T:19] - likebalaton.hu (05.09)
[A Sió-csatorna rekonstrukciója megoldást jelenthet a jetskikre? (likebalaton.hu) (05.09) hirbalaton.hu]

2019-05-09 infostart.hu, InfoRádió Szigma

Ma már ott tart a tudomány, hogy egy tóból vett pohár vízből megállapítható, milyen élőlény járt arra az utóbbi napokban, sőt, az is megbecsülhető, hogy milyen populációban. A legújabb módszereket Magyarországon is kezdik bevezetni – mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója.

A tudomány mai állapotában össze lehet adni, amit egy halakkal, planktonokkal és vízkémiával foglalkozó ökológus tud, ennek segítségével pedig rendszermodelleket lehet létrehozni, amik sokkal teljesebb képet adnak – emelte ki Jordán Ferenc. A szakértő hozzátette: leírhatatlan a különbség a 10-20 évvel ezelőtti és a mostani ismeretek között.

2019-05-08 M1, Ma Reggel

Az M1 csatorna Ma reggel műsorának vendége volt Báldi András az MTA ÖK Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője. A műsor 23-ik percétől hallható beszámolója az IPBES jelentésről. A természet és a társadalom egy egységet képez. Az IPBES jelentés bemutatja, hogy a természet jelenleg milyen rossz állapotban van és ez a kedvezőtlen állapot az ökoszisztéma szolgáltatások összeomlásán keresztül hat az emberekre. Például a méhek számának csökkenésével a kávé, kakaó, csoki, a zöldségek, gyümölcsök mennyisége és hozzáférhetősége is csökken. Transzformatív változások szükségesek a gazdaságban és a társadalomban és az egyéni életszemléletet és fogyasztásunkat is változtatni kell.

2019-05-08 Kossuth Rádió

Báldi András volt a vendége a Kossuth Rádió 2019. május 8-i Ma Reggel adásának. Az IPBES tanulmány súlyos általános képet mutat a természetes ökoszisztémák változásáról, a szennyeződésekről, az élőhelyek átalakításáról. A természet állapotának romlása magával hozza az ökoszisztéma szolgáltatások csökkenését, gyökeresen meg kell változtatnunk a jelenlegi szokásainkat. A magyar szakértők jelentős szerepet vállaltak az IPBES tevékenységében.

2019-05-07 greenfo.hu

Az emberi tevékenység következtében a fajok tömegesen pusztulnak ki – számol be a most nyilvánosságra hozott legfrissebb biológiai sokféleségről szóló ENSZ-jelentés. Azonnali intézkedések kellenek a természetes élőhelyek, mint az óceánok és az erdők világszintű védelme érdekében, de ezen túl gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben és a fogyasztásban, sőt az étrendünkben is.
A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) globális felmérések alapján készült jelentése riasztó képet fest az élővilág állapotáról és a 2005 óta eltelt időszak pusztításairól. Arra figyelmeztet, hogy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás közvetlen veszélye, sokkal többet mint valaha az emberiség történelmében. A 150 nemzetközileg elismert tudós és 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény által elfogadott Stratégiai Tervben szereplő, 2020-ig elérendő célok (Aichi Biodiverzitás Célok) nagy része nem fog teljesülni. Ez elérhetetlenné teszi az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDGs) mintegy felét is.

2019-05-07 Kossuth Rádió

A Kossuth Rádiós Jó Napot Magyarország, (2019.05.07. 16:30. ) műsorában beszélt Molnár Zsolt etnobiológus az IPBES kormányközi szervezet elfogadott jelentéséről. A jelentés főbb megállapításai szerint a természet gyorsabban pusztul mint az emberi történelem során bármikor. Párizsban 130 ország mintegy 150 kutatója, a helyi tudással rendelkező közösségeket is bevonva, állította össze a jelentést, amely szerint a gazdasági rendszerek,a mezőgazdasági termelés , az oktatás gyökeres átalakítása szükséges. A fiataloknak látni kell, hogy ez a jelentés elsősorban róluk és nekik szól.

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: