Média

2019-09-08 M1 Mesterember

Mivel foglalkoznak botanikus kertünk gyűjteményvezetői és kik ők?

Bemutatják munkájuk egy szeletét Béli Ádám és a Mesterember c. műsor stábjának segítségével, akik június közepén forgattak a vácrátóti Nemzeti Botanikuskertben. Egy műsorba bele se fért, így egymás utáni két adásban láthatnak a nézők olyan kulisszatitkokat, amikkel látogatóként nem is feltétlenül találkozhatnak.

A fotók a forgatási napon készültek. Megtekinthetők a Nemzeti Botanikuskert honlapján: http://botkert.hu/

A két adás megtekinthető a megjelenéstől számított 30 napon belül itt:

https://www.mediaklikk.hu/video/mesterember-2019-09-01-i-adas-2/
https://www.mediaklikk.hu/video/mesterember-2019-09-08-i-adas/

2019-09-06 Világjáró Utazási Magazin
Szörfözni a tudományos szabadság hullámain - riport Garamszegi László Zsolttal a Világjáró Magazinban

A Világjáró Utazási Magazin szeptemberi számában Garamszegi László Zsolttal készített riportot.
"Egy ökológust lepkehálóval és távcsővel ábrázolunk, ha pedig olyan természettudósról hallunk, aki sok nyelven beszél és fiatalon az MTA doktora lett, akkor azt képzeljük, hogy a hétköznapi élettől igencsak távol állhat.
Garamszegi László Zsolt kiváló példája annak, hogy az előítéletek mennyire gyenge lábakon állnak, és milyen messze állnak az igazságtól. A világot járt kutatót a megújult MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója idén áprilisban nevezte ki egyik intézetének igazgatójává."

2019-09-05 hvg.hu

A váratlan algainvázióról a tudósok sem tudják még, hogy pontosan mi okozza.
ömegesen jelentek meg az algák augusztus második felében Keszthely felől indulva a Balatonban, a látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette – írja a Balatontipp.hu, amelynek a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora, Vörös Lajos meg is erősítette az algásodás tényét.

Elmondása szerint az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni, ezért az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként, most augusztus végén azonban a Keszthelyi-medencében 100 mikrogrammot mértek literenként, de a Szigligeti-medencében is megugrott az a-klorofill-koncentráció értéke. Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket.

2019-09-05 www.balatontipp.hu

Hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult folyamatban az a legijesztőbb, hogy igazán nem tudjuk, mi és miért történt, mikor várható esetleg hasonló...
...A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben próbáltam választ kapni arra, hogy mi történt. Valóban arról van-e szó, aminek látszik, valóban újra algásodik a Balaton? Az intézetben nem lepődtek meg a kérdéseken. Mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a jelentkezésem előtt elkezdte keresni a választ a problémára, amit ők saját mérési adatokból is kiolvashattak.

– Az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként – mesélt az előzményekről a professzor. – Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. De ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást, a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is.

2019-09-04 szeretlekmagyarorszag.hu

Kertész Miklóst, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársát kérdeztük a sajtóban és a facebookon folytatott vitákról.
Ezek az erdőtüzek nem önmagukban jelentenek különösebb veszélyt, viszont a számuk, kiterjedésük, és az erdőtüzeket követő földhasználat miatt tartósan csökken az erdők területe, és ez hozzájárul a szén-dioxidnak a légkörben történő felhalmozódásához, ami a klímaváltozas legfontosabb oka...
..Most már nem kérdés, hogy gyakoribbak és melegebbek lettek a nyári hőhullámok, vagy megjelentek szubtrópusi szúnyogfajok. Hasonló jelenségek másutt el előfordulnak, és valószínűleg ez az egyik oka, hogy ma már a sajtó is többet ír a klímaváltozásról, illetve a globális környezeti válság egyéb jelenségeiről, mint pl. a mikroműanyagok mindenüvé való elterjedéséről.

2019-09-04 likebalaton.hu

Sokan félnek a medúza csípésétől, ezért nem is merészkednek tengerbe. De nem csak tengeri, hanem édesvízi medúza is létezik. Magyarország állóvizeiben is időről időre felbukkannak ilyen állatok. Néhány nappal ezelőtt is újra felröppent a hír.
A Craspedacusta sowerbyi nem olyan, mint számos tengeri vagy óceáni medúza faj, tehát nincs emberre veszélyes csípése. A Balatonban még nem találkozott vele egyik kutató sem – mondta a likeBalatonnak Dr. Boros Gergely, a MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
– Kutatóink tapasztalata szerint a Balatonban még nem fordult elő, a tó áramlási viszonyai annyira kedvezőtlenek lehetnek számára, hogy itt nem tud megjelenni. Elvileg a hőmérsékleti és vízkémiai feltételek adottak lennének a faj számára, de valószínűleg a Balaton sekélysége, és az ezzel párosuló gyakori hullámzása, felkavarodása annyira nyírja ezeket a lágy testű állatokat, hogy nem tudnak megtelepedni. Nincs tehát lehetőségük a tömeges elszaporodásra – emelte ki a tihanyi intézet kutatója.

Oldalak