MTA ÖK a sajtóban, médiában

Az MTA ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2015-12-21 Petőfi Népe
Pulira hiába vártak

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa az elmúlt öt évben négy alkalommal járt tanulmányúton Közép-Ázsiában: Mongóliában, az Urál lábánál és Dél-Kazahsztánban. Ezen távoli tájak, valamint a Hortobágy és a Kiskunság szikesekkel teliszórt legelői gyakran meglepően hasonlóak. A különbség a méretekben van, mivel a keleti országokban 10 vagy akár 50 ezer hektáros egybefüggő legelőkön tartják a juhot, marhát, lovat, kecskét, tevét, jakot. -Popovics Zsuzsanna - Petőfi Népe (3. oldal)

2015-12-11 InfoRádió
Algák és a globális felmelegedés

A globális felmelegedés okozta oxigénszint-csökkenés nagyobb veszélyt jelenthet az emberiségre, mint a tengerszint emelkedése. Az óceánok hőmérsékletének 6 Celsius-fokos melegedése ugyanis a Leicesteri Egyetem kutatói szerint felboríthatja a vízben lebegő algák (fitoplankton) működésének egyensúlyát. Ezek az algák felelősek Földünk oxigéntermelésének mintegy kétharmadáért. Az InfoRádió részére Fehér Anna Magda kérdezte Somogyi Boglárkát, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársát. Az interjú témái a következők voltak: a fitoplankton szerves anyag- és oxigéntermelése; a különböző típusú algák eltérő hőmérsékleti toleranciája, a felmelegedés hatása az anyagcsere folyamatokra, illetve saját tapasztalataik a felmelegedéssel kapcsolatban, amely szerint télen a magasabb hőmérséklet a fitoplankton produktivitásának növekedését eredményezi a Balatonban.

2015-12-11 facebook.com

2016 január 9-én, szombaton 14:00-15:45 között tartjuk a "A BOTANIKUS KERT VIRÁGAI " akvarell festészeti program következő foglalkozását.
További információk: http://www.botanikuskert.hu/
Az idei évtől télen is látogathatók az üvegházaink és állandó kiállításaink. Egy kis trópusi hangulatért, botanikai és klímaváltozással kapcsolatos tudásért, madár megfigyelésre érdemes ellátogatni Vácrátótra, a Nemzeti Botanikus Kertbe. A "Hónap érdekességei" vezetőlap (honlapunkról letölthető, jegypénztárban kérhető) segít a legfontosabb célpontok megtalálásában, a 27 ha-os kertben.

2015-12-09 Duna World TV csatorna

Hogy hogyan élnek a növények, az erről való gondolkodás az átlagembernél megreked egy ponton: locsolni kell őket és akkor megnőnek. Csakhogy a növények nem passzívan vegetáló lények. Megjegyzik a múlt eseményeit, megtervezik jövőjüket, és kíméletlenül saját érdekeiket tartják a legfontosabbnak. Furfangos taktikáik vannak, amelyeket csak most kezdünk igazán felfedezni. A 2015-ben készült 52 perces magyar ismeretterjesztő film elkészítésében munkatársaink is részt vettek:
Csányi Béla (MTA ÖK Duna-kutató Intézet), Kósa Géza (MTA ÖK Nemzeti Botanikuskert, Vácrátót) , Kutszegi Gergely és Molnár Zsolt (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet).
Bemutató: Duna World 2015. december 9. 17:35 és ismétlés 2015. december 10. 7:40

Stáblista:
rendező: Berta Enikő Hepke Tímea
forgatókönyvíró: Berta Enikő
operatőr: Buda János

2015-12-08 Napló
Veszélyesen terjeszkedő fajok

Balogh Csilla, a Balatoni Limnológiai Intézet zooplankton- és élőbevonat-kutató csoportjának vezetője, tudományos munkatárs: Kíméljük, őrizzük meg a természetes élőhelyeket! - - A sorozatot szerkeszti: Tóth József Károly ny. egyetemi docens. *Balogh Csilla - szerkesztoseg@naplo.plt.hu - Napló (6. oldal)

2015-12-06 szekelyhon.ro

Erdőszentgyörgyön találkozott a Nyárád és Kis-Küküllő vidékét felölelő Natura 2000 területen élők képviselőivel a Milvus Csoport madártani és természetvédelmi egyesület....Mivel ebben a projektben első ízben ültek le tárgyalni a helyiekkel, Kelemen Márton, a szervezet munkatársa ismertette a kutatási kezdeményezést, amelyet a Milvus a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóintézetével és a kelet- és közép-európai természetvédelmi szervezeteket összekapcsoló hálószervezetével, a CEEweb-bel közösen valósít meg. Az ökoszisztéma szolgáltatás mindazokat a „hasznokat” jelenti, amelyeket a természet, az élővilág megteremt, biztosít az ember, a társadalom számára. A kutatás során egyszerű módszerekkel és tudományos háttérrel térképezik fel a két vidék adottságait, de ez a munka a helyi tudáson alapszik, a tájban élők élettapasztalatát szeretnék hasznosítani a minél pontosabb eredmények eléréséhez. A kiválasztott szolgáltatásokra mérőszámokat dolgoznak ki, az eredményeket pedig a döntéshozók figyelmébe ajánlják....

2015-12-04 National Geographic

1972-től csaknem tíz esztendőn át 1,7 millió busát telepítettek a Balatonba, abban a reményben, hogy a planktont fogyasztó hal gátolja a víz algásodását, és halászata gazdasági hasznot hajt. Az intézkedés nem váltotta be a reményeket, de a busa maradt: állománya jelenleg is stabil, bár az állat szaporodására nincs bizonyíték. „Az ezredfordulótól évente átlagosan 230 tonna busát fogtak ki az ökológiai halászat keretében. Az állományt így is csak szinten tartani lehetett”– mondta el az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, Vitál Zoltán. A vizsgált egyedek közül a legidősebb is csak 16 éves volt, tehát a halak nem származhattak a több mint harminc éve lezárult telepítésből. Ikraszórásra utaló jelet igen, busaivadékot csak nagyritkán találtak a kutatók. A genetikai vizsgálatok is arra utalnak: a balatoni busák nem alkotnak szaporodási közösséget. Bár az alkalomszerű szaporodás sem kizárt, az állatok leginkább a déli parti befolyóknál fekvő halastavakból kerülhetnek a Balatonba. “Ökológiai szempontból idegenhonos fajnak, így a busának sincs helye sem a Balatonban, sem a vízgyűjtőjén, sem a halastavakban – szögezte le Vitál Zoltán. Éppúgy zooplanktonon él, mint az őshonos halfajaink, például a süllő ivadékai, de fogyaszt zooplanktont a garda, dévérkeszeg és a küsz is.” A kutató szerint a megoldás az idegenhonos halfajoknak a Balaton teljes vízgyűjtőjére kiterjedő tilalma lenne. Ám a busatömeg feltehetően nőni fog: a balatoni halászat betiltása miatt két éve csak horgászok fognak halat a tóból, de busa elvétve akad horgukra.
Bordás Veronika

2015-12-04 veol.hu

Felgyorsult globális világunkban a biológiai inváziók sokaságával kell számolnunk.
Dr. Balogh Csilla csoportvezető, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársának ismeretterjesztő cikke a veol..hu tudomány rovatában.

2015-12-01 Kossuth Rádió
Termálvíz-hasznosítás

Vácrátóton az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának fűtése évek óta termálvízzel történik, erről adott interjút Török Katalin a Geotherm projekt vezetője és Mikes László. A fejlesztésnek köszönhetően a település intézményeit is el tudják látni meleg vízzel és még tartalék is marad a rendszerben. Vendégünk Kurunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Társaság elnöke és Szanyi János hidrogeológus, a Szegedi Tudományegyetem docense. A telefonvonal túlsó végén Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere. - Kossuth Rádió - Napközben (11.30-09:14 (hossza: 23 perc))

2015-11-27 Erdészeti Lapok

Szeptember 18-án az MTA Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK Ökológiai és Botanikai lntézetének kutatói, valamint a Pilisi Parkerdő Zrt. (PP. Zrt.} szakemberei erdőökológiai kísérlet terepi bemutatójára hívták az érdeklődőket. Ódor Péter tudományos főmunkatárs, a kutatás vezetője az Erdészeti Lapok 2015. novemberi számában ismertette a kutatás kezdeti eredményeit és számolt be a terepi bemutatóról.

2015-11-27 euroastra.hu, bevezetem.eu

Zöldág Nemzetközi Öko-Design Fesztivál 2015. - ...MTA Ökológiai Kutatóközpont - előadás, Mázsa Katalin PhD tudományos menedzser - Az öko-design területei: előadás és kerekasztal beszélgetés - A tudatos táplálkozás. Miért jó a paleo? - előadás, Dr. Samu Terézia, sebész- érsebész szakorvos, életmód tanácsadó - Öko-design bemutatók: dísztárgyak, öltözékek, ékszerek - 2015. december 19. szombat 15.00 - 19.00 - Zöldág Fesztivál Nap - Fair trade és bio étel-ital bemutató és kóstoló - Öko-design workshopok: karácsonyfadíszek készítése
bevezetem.eu

2015-11-26 Élet és Tudomány
GYÓGYSZERMARADVÁNYOK A DUNÁBAN

Erről a problémáról kérdeztem Záray Gyulát, aki az ELTE egyetemi tanára, az ELTE Környezettudományi Kutató-központ vezetője és az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos tanácsadója. - Mennyire jellemző hazánkban a gyógyszermaradványok jelenléte a Dunában, a csapvízben és az ásványvízben? - - A Dunában mind a hazai, mind a nemzetközi szakembergárda adatai szerint számos gyógyszermaradvány detektálható a mikrogramm/liternanogramm/liter koncentrációtartományban. [T:2] *BAJOMI BÁLINT - Élet és Tudomány (11.25 - 1516,1517. oldal)

2015-11-20 Kertbarát Magazin

Gesztenyével töltött pulyka, mogyorós csirke, diós kalács, marcipántorta, grillázs, gesztenyepüré, sós mandula… karácsony és újév körül gyakran kerülnek asztalunkra e drága, ünnepi ételek. közös bennük, hogy alapanyagaik között szerepel valamilyen ízletes, olajos mag...
Szerző: Fráter Erzsébet

2015-11-20 Kertbarát Magazin

Az igen népes kecskerágófélék növénycsaládba tartozó kecskerágó (Euonymus) nemzetség mintegy 130 faja között kúszónövényeket, cserjéket és fákat találunk. Általában lombhullatók, de sok közöttük az örökzöld. leveleik átellenes állásúak, ritkán szórtak, csupaszok. jellegzetességük 4-5 rekeszű, húsos falú, felnyíló toktermésük, amelyben élénk színű magköpennyel (arillusszal) borított magok fejlődnek...
Szerző: Kósa Géza

2015-11-20 Kertbarát Magazin
Sussex Grófság rejtett ékköve

Angliában a két Sussex grófság különösen gazdag nagyszerű kertekben, szinte átlátni egyikből a másikba. A véletlen nemrégen elvezetett High Beechesbe, egy csodálatos rejtőzködő magánkertbe, és nagyon kellemes meglepetésben volt részem...
Szerző: Kósa Géza

2015-11-20 Kertbarát Magazin

Ha már az óvoda, az iskola és az egész város fölvette karácsonyi ruháját, akkor otthon is varázsoljunk karácsonyi hangulatot. készítsetek díszeket természetes alapanyagokból: fűből, fából, termésből...
Szerzők: Thalmeiner Tünde, Szakács-Nagy Zsuzsa

2015-11-18 Nők Lapja
A TÉKOZLÓ EMBER

TÚL NAGY LÁBON ÉLÜNK - ezzel a mottóval tart a klímaváltozásról kiállítást a Nemzeti Botanikus Kertben a MTA Ökológiai Kutatóközpontja. "Csak ez a generáció tehet valamit! Az előző még nem látta a földi rendszerek összefüggéseit. A következő pedig már nem fordíthatja vissza a folyamatokat" - vallják a tudósok. Szerintük a visszafogottabb fogyasztás nem vezet az életminőség romlásához, hiszen nem a tárgyak birtoklása boldogít, hanem az emberi kapcsolat, a mozgás, a nyitottság, az önképzés és az önzetlenség. - Pór Attila - Nők Lapja (81,82,83. oldal)

2015-11-17 dunakanyar.hu

November 1 - március 31-ig a Nemzeti Botanikus Kert reggel 8 és délután 16 óra között tart nyitva, utolsó jegykiadás 15:30 órakor. Az állandó kiállítások (Berkenyeház, Karbonház) és az üvegházak közül az Orchidea és -broméliaház, és a Trópusiház is látogatható lesz ebben az időszakban, viszont ezeknek az objektumoknak a zárása 15:45 perckor történik (pénteken 13:15 perckor).

Hétfőnként a Kert látogatható, az állandó kiállítások és az üvegházak zárva tartanak.A Kaktusz- és pozsgásház télen zárva tart. Az üvegházak, a bennük folyó munkáktól függően időszakosan zárva lesznek, erről aktuális értesítés a portán, a honlapon és a facebook-on lesz elérhető.

2015-11-17 veol.hu, Napló

Vitál Zoltán, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos segédmunkatársa egy nagyobb kutatócsoport munkája alapján beszélt a busaállomány múltjáról és jövőjéről. Hangsúlyozta, korábban egyértelműnek tűnt, hogy a busa nem szaporodik a Balatonban, de mára kiderült, bizonyos időközönként a tó is alkalmas lehet a busák szaporodására, de erre eddig nem találtak közvetlen bizonyítékot. Kollégája, Tóth Viktor, az intézet tudományos főmunkatársa arra figyelmeztetett: bár egyelőre nem pusztul a busa, de ha ez bekövetkezik, akkor az igen "látványos" lesz.
Napló (6.oldal)

2015-11-13 Élet és Tudomány
Cukorjuhar

Észak-Amerikában, a Nagy-tavak környékén az erdők ősszel sárga és vörös színekben pompáznak, amit nagyrészt a vidéken őshonos cukorjuhar lombszíne okoz...
Szerző: Fráter Erzsébet

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: