ÖK kutatók a sajtóban, médiában

2019-11-24 24.hu

A magyar tudomány utánpótlása egyre fogy, külföldiek idecsábítására hazánk jelenleg alkalmatlan, kutatóink fizetése megalázó, miközben a közbeszerzések miatt kínlódnak. Az MTA-nak újra kell pozicionálnia magát, de akár az is elképzelhető, hogy eljött egy kegyelmi pillanat – Szathmáry Eörs professzorral a magyar tudomány jelenéről, lehetőségeiről beszélgetve eljutottunk Klebelsberg Kunóig és oda, hogy a világon épp akkor kezd diadalt ülni a butaság, amikor krízishelyzet felé sodródunk.
Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az ELTE TTK Biológiai Intézetének egyetemi tanára, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója. A professzor amellett, hogy évek óta dolgozik a hazai biológia fejlesztésén, az MTA és a kormány közt zajló, a kutatóintézetek jövőjéről szóló tárgyalásokon az akadémia stratégiájának egyik kidolgozója, a tárgyalások résztvevője volt.

2019-11-22 turistamagazin.hu

November elején a Balatoni Limnológiai Intézet közleményben adott hangot aggodalmának a balatoni nádasok utóbbi években tapasztalható csökkenése miatt. Nem véletlenül, a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése a tó egészsége szempontjából kiemelkedően fontos.
„Amennyiben a hajózási, a turisztikai és a településfejlesztési szempontok egyre nagyobb súlyt kapnak a természet védelmével szemben, úgy az előbb-utóbb bekövetkező környezeti krízis éppen a tó – turisztikailag oly fontos – vonzerejének drasztikus csökkenését eredményezi majd”– írják a közleményben. De miért is olyan fontosak, és milyen állapotban vannak most a balatoni nádasok?

A nyugati medencében vannak a legerősebb állományok

„Természetes állapotában a Balaton vízszintjére – a befolyók által hozott víz és a lehulló csapadék mennyiségétől függően – jelentős ingadozás volt jellemző. Évtizedes vagy évszázados időléptékben mérve ez együtt járt a nádasállomány fokozatos terjeszkedésével vagy visszaszorulásával a tóban”– mondja Erős Tibor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos tanácsadója.

2019-11-21 magyarnemzet.hu

A természetes élőhelyek eltűnése megállítható, biológiai sokféleségük növelhető az évszázadokon át bevált hagyományos mocsári és erdei legeltetéssel. Az Euró­pai Unióban és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet kap ez a lehetőség.
A mocsarak és erdők legeltetése évszázadokon át meghatározó szerepet játszott a hagyományos tájhasználatban, sőt az erdők egyik legfontosabb használati módja volt. Hazánkban a 2017. évi erdőgazdálkodásról szóló törvény hat évtizednyi tiltás után tette lehetővé az erdei legeltetést. Az Ökoló­giai Kutatóközpont hagyományos ökológiai tudás kutatócsoportja a közelmúltban megjelent két tanulmányában mintegy 28 millió oldalnyi magyar történeti irodalom alapján adott áttekintést a mocsári legeltetés hazai múltjáról, valamint több mint 9500 szakcikkből indulva mutatott be globális léptékű átfogó képet az erdei legeltetésről mérsékelt égövi erdőkben, az Egyesült Államoktól Közép-Európán át Bhutánig.

2019-11-20 infostart.hu, InfoRádió, hellovidek.hu, hirbalaton.hu

Komoly veszélyben van a Balaton vízminősége – nyilatkozta az InfoRádiónak a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója. Jordán Ferenc úgy véli, a társadalom közös érdeke, hogy a döntéshozók és beruházók odafigyeljenek arra, amit a tudomány mond a tó vizének állapotáról.
...A Limnológiai Intézet igazgatója kiemelte, próbálják azt sugallni, hogy amit a tudomány mond a Balatonról, az a közös érdeke mindenkinek. Szeretnék elősegíteni azt, hogy egy tiszta vizű, egészséges tavi ökoszisztéma legyen a Balatonban. Amikor azt hangoztatják, hogy túl sok nádast pusztítunk, akkor nem valakik ellen beszélnek feltétlenül, hanem egyszerűen szeretné, hogy a közös tavunk jó állapotban maradjon vagy még jobb állapotba kerüljön – ismételte meg.
..Ha az alapvető ökológiai folyamatokat nagyon komolyan megzavarjuk, lehet sejteni, hogy komoly hatások jöhetnek, akár további algavirágzások, akár tömeges halpusztulás. A Balatoni Limnológiai Intézetnek pedig az a dolga, hogy folyamatosan felhívja a döntéshozók figyelmét arra, hogy sokkal jobban kellene a Balatonra vigyázni, és, nem szabad rövidtávú érdekek miatt feláldozni a hosszabb távú értékeket – hangsúlyozta a szakember.

Kifakadtak a kutatók: tönkreteszik a beruházások a Balatont (11.20) hellovidek.hu
https://www.hellovidek.hu/utazas/2019/11/20/kifakadtak-a-kutatok-tonkret...

Balaton: "nem szabad rövidtávú érdekek miatt feláldozni a hosszabb távú értékeket"(infostart.hu/InfoRadio) (11.20) hirbalaton.hu]
http://www.hirbalaton.hu/balaton-nem-szabad-rovidtavu-erdekek-miatt-fela...

2019-11-20 turistamagazin.hu

Különleges képek készültek a Balatonról, egészen pontosan a Nyugati-övcsatorna torkolatáról. A csatorna sötét és a Balaton kék színű vizének találkozása szokatlan látványt nyújt a magasból. Utánajártunk, honnan jön és miért ilyen fekete a csatorna vize.

A 12 kilométer hosszú Nyugati-övcsatorna a Balatontól délre, Táska településen ered és Balatonmáriafürdőnél folyik a Balatonba. A vízfolyás sötét színét a benne található korhadó növényekből keletkező szerves anyagoktól kapja, melyek semmilyen káros hatással nincsenek a tó vizére és annak élővilágára- tudtuk meg dr. Vörös Lajostól a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos tanácsadójától.

2019-11-20 24.hu

Egyes szúnyogok az ember közelében töltik a telet, melegebb napokon felébrednek és portyára indulnak. Amikor novemberi éjszakán először ébred az ember szúnyog fülsértő, „szúrós” döngicsélésére közvetlen közelről, először azt hiszi, a nyári rémálmok tértek vissza. Olyannyira, hogy reggel a jókora csípést is igyekszik valami mással magyarázni. Még akkor is, ha mindez rendre ismétlődik, a felismerés csak akkor jön el, amikor már a második vérszívót lapítja ki a falon:

hiába van november vége, a tél már a kanyarban, odakint 5–10 fok, itt bizony szúnyogok portyáznak.

Nem valamiféle télálló szúnyogok megjelenéséről van szó, és nem is arról, hogy a hazánkban már megtelepedett, a miénknél melegebb klímához szokott vérszívók esetleg a lakás mikroklímáján élnék zavartalanul életüket a hideg hónapokban. Mindezt már Dr. Soltész Zoltán biológus, a kétszárnyúak szakértője, az Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa mondja a 24.hu-nak.

2019-11-20 Kossuth Rádió Hajnal-Táj

Bánsági Éva készített riportot Tanács Eszterrel az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársával. A nagy felbontású ökoszisztéma térkép elkészítésében nagyon sok szakma vett részt, pl. az erdészet, a vízügy és sokféle felhasználása lehetséges pl. egy árvíz milyen területeket fog elönteni, oktatásban stb. Bár még azt gondoljuk, hogy Magyarország természeti értékekben gazdag, a térképen látható, hogy a természetes ökoszisztémák milyen kis területekre szorultak vissza és hogy ezek mennyire elszigeteltek egymástól. A térkép segít átlátni, hogy nagyon kell vigyázni a még meglevő természetes területeinkre. A térkép különösen alkalmas az egyes területek közötti térbeli kapcsoltsági vizsgálatokra. A térkép egyik célja, hogy a hazai zöld infrastruktúra fejlesztésében használják fel.

2019-11-20 24.hu

A rovarok hiányát nemcsak az emberi civilizáció, de az egész élővilág megsínylené: ők a beporzók, a lebontók és a fontos táplálékforrás. Mi haszna a döglégynek, a ganajtúrónak vagy az ősrovarnak?
Nyilván vannak a rovarok között nem kevesen, amelyeket jobb elkerülni, illetve egészen komoly kár okozására képesek, de összességében e rendszertani osztály tagjai alapvető fontosságú szerepet töltenek be az élővilágban, és az emberiség számára.

Erre próbálja felhívni a figyelmet a Magyar Rovartani Társaság is részben azzal, hogy évről évre nyílt szavazásra bocsátja, mely faj legyen adott év rovara. Idén december 6-áig várják a szavazatokat itt, a 2020-as fődíjért hárman vannak versenyben: az ezüstös ősrovar, a selymes döglégy és a tavaszi álganéjtúró.

Hogy miért éppen ők, és mit köszönhetünk a rovaroknak, arról Dr. Soltész Zoltán biológust, az Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársát kérdeztük.

2019-11-19 Klubrádió Utópia

Mintegy 30 felkért kutató és szakértő vett részt azon a workshop-on a legkülönbözőbb szakterületet lefedve, akik különböző jövőképeket vázoltak fel.
Több megállapítást tettek, az egyik, hogy az élelmiszer termelés nem oldható meg a GMO növények nélkül. Megvan a veszélye, hogy kontrollálatlan változásokat okoz, de ma már a sokadik generációnál tartunk. A kiadványban nem Magyarország 50 év múlva bekövetkező állapotát írták le, a szakértők több lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel és a különböző szakértői csoportok különböző válaszokat adhattak. További témák a műsorban: az orvoslás átalakulása, telemedicina, a robotika és a drón elterjedése, technikai analfabetizmus kialakulhat, a munka átalakulása, víz ellátási katasztrófák bekövetkezése. Hatalmas vagyon az ivóvízkészletünk erre jogi eszközöket is fordítani kell. A személyre szabott téma előkerül az orvoslásban vagy a hulladék kezelésben is. Jelenleg a 30%-a a megtermelt élelmiszernek a szemétbe kerül.

2019-11-19 welovebalaton.hu

Jordán Ferenc április óta vezeti Balatoni Limnológiai Intézetet, és azóta komoly ügyekkel kell megbirkóznia. Miért borította el az alga szeptemberben a fél Balatont? Mi lesz, ha kipusztítjuk a nádasokat? Árt-e a Balatonnak a sok hatalmas építkezés és az egyre több és nagyobb hajó? Miként fog kinézni, ha nagyon nagy a baj a Balatonnál? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat az új igazgatóval.

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: