ÖK kutatók a sajtóban, médiában

2019-12-04 M1 Ez itt a kérdés

Az M1 'Ez itt a kérdés' című műsorában szerepeltek az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai egy ökológiai jövőkutatási tanulmány kapcsán. A műsor bevezetőjeként Báldi András az ÖBI Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője beszélt a Környezeti jövőkutatás – Magyarország 2050 kiadvány Magyarországra felvázolt jövőállításairól. A panel beszélgetés vendége volt Garamszegi László Zsolt az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatója. A beszélgetés főbb témái a következők voltak:
- a jövőállítás nehézségei,
- az erdők jövője,
- a magyar szelídgesztenyések sorsa,
- a klímaváltozás fogalmában sok más társadalmi hatást is összemosunk, amely negatív hatást fejt ki a környezetre,
- a klímahisztéria nem szolgálja a megoldásokat,
- az emberek igénye a természet jelenlétére,
- az őshonos gyümölcsfajták mentéséről, gyűjteményéről,
- mit tehetnek az egyének, hogyan lehet a fiatalokat megszólítani?
- a lokalitások szerepe, ne globális egyen megoldásokban gondolkodjunk.

2019-12-04 RTL KLUB - Fókusz
Visszafordíthatatlan?

...Címkék: klímakatasztrófa, átlag hőmérséklet, Kröel-Dulay György, MTA Ökológiai Kutatóközpont, jég, esőerdő, tengeráramlat, Grönland, trópusok, aszály - RTL KLUB - Fókusz (12.04-19:52 (hossza: 5 perc))

2019-12-02 mensa.hu

Mi lesz, ha pávakakas farka aszimmetrikus? Van-e korreláció az immunrendszer erőssége és az IQ között? Kinél horgonyozik le a férfi? Megmondod ránézésre, hogy ki észak- és ki dél-koreai? Az antrax és a pázsitfű kooperációja. El lehet-e csábítani egy muslicát 2 másodperc alatt? Más lenne-e a zene, ha hét ujja lenne az embernek? Hogyan zajlik az anya és a csecsemő alkuja? Ez evolúció és az apróhirdetések. Hogyan udvarol a svéd építészmérnök és hogyan a torreádor?

2019-12-01 24.hu

Egyes magok őrlőkőnek állnak a madarak zúzájába, mások hetekig bujkálnak a bélrendszerükben, de akár kifejlett növények és állatok is túlélik, ha megeszik és „megemésztik” őket. A lényeg, hogy közben utazzanak.
Madárszemmel nézve a világ átjáróház, főleg igaz ez a gazdag vizes élőhelyekkel szolgáló Kárpát-medencére. Laikusként a nálunk költő fajok őszi és tavaszi mozgását tekintjük „a madárvonulásnak”, de ez is olyan széles idősávban mozog, hogy talán egy-két hónap van az évben, amikor senki nem érkezik indul vagy éppen átutazik az országon.

Másrészt széles északi területekről számos faj útvonala vezet át hazánkon, de érkezhetnek nyugatról is, gondoljunk csak a nálunk üdülő angol kakukkra, Larryre. Másoknak, például vetési varjak millióinak a téli időszakban mi vagyunk a végállomás.

A sok millió madár nem utazik egyedül, számtalan potyautast szállít: magok, peték, de akár kifejlett állatok és növények is óriási távolságra juthatnak el a szárnyasok közvetítésével. Ezt a jelenséget – főként vízi madarak különböző organizmusok terjedésében betöltött szerepét – kutatja Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa.

2019-11-29 Klubrádió Állatbarát

Löki Viktor a Duna-kutató Intézet kutatója és munkatársai 2800 temetőben mérték fel, főként Magyarország és Törökország területén, a temetők természetes fajgazdagságát. A temetők a települések közvetlen közelében őrizték meg a magasabb biodiverzitást. Az ember teljes mértékben átalakítja a tájat az erdők kiirtásával, a gyepek beszántásával. A temetők területe szakralitásuk folytán ehhez képest jobban érintetlenül maradt. Ilyen típusú vizsgálatokat már a XIX. században is folytattak, Magyarországon ők vették fel újra ezt a témát. Európa szerte is változó, hogy milyen élőlénycsoportokat vizsgálnak a temetőkben pl. orchideákat, csigákat, futóbogarakat de az emlős fauna is gazdag.
Magyarországon a csipkés gyöngyvessző faj előfordulása jelent különlegességet, mert ezt a fajt kipusztultnak hitték, majd egy katonasíron megtalálták. A jelenlegi előfordulásának 90%-a a temetőkhöz kötődik. Az intenzíven művelt agrártájban nagy a temetők szerepe a biodiverzitás megőrzésében. A mediterrán temetőkben található a legtöbb orchidea. A vallás is hatással van a temetők élővilágára a temetési szokások által.

2019-11-28 szemlelek.net

Annyit árt a természetnek az emberiség, mint egy aszteroida becsapódása – az éghajlat változása új betegségek megjelenésével is együtt jár. Erről beszélgettünk dr. Szathmáry Eörssel, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával és tudományos főmunkatársával, dr. Földvári Gáborral.

Dr. Szathmáry Eörs: – Elöljáróban szeretném emlékeztetni az olvasókat, hogy Charles Elton ökológus már 1958-ban figyelmeztetett: ha változni fog a klíma, akkor ennek az egyik legkellemetlenebb következménye a felfokozott állati és emberi migráció lesz. Akkor ezen mindenki nevetett. Ma már nem olyan őszinte az emberek mosolya, ha erről van szó. Pedig ha változik az éghajlat, akkor mit tud csinálni egy állat? Nagyon leegyszerűsítve megpróbál elmenni oda, ahol jobb életkörülményeket talál. Ebből az következik, hogy ott jelenik meg, ahol korábban nem volt. Ez igaz a parazitákra is. A jelenség gyökere ilyen értelemben nagyon egyszerű. Rengeteg konkrét esetet lehetne felsorolni.

2019-11-27 National Geographic, ng.hu

Nemsokára indul az EU új, 2021-2027-es pénzügyi ciklusának tervezése. Batáry Péter ökológus, tudományos tanácsadó, kutatásai az agrár-környezetvédelem területén segíthetik a döntéshozók munkáját. Magyarországon tanult, aztán Németországban dolgozott hosszú ideig, jelenleg ingázik a két ország között. 2019. december 5-én veszi át a magyarországi akadémiai doktori oklevelét....
... Összességében elmondható: a programok által támogatott területek általában hatékonyabbak a biodiverzitás támogatásában, mint a hagyományos, vegyszeres műveléssel kezelt földek, amikhez nagyon sokszor hasonlítják. Tehát ezeken a területeken több virág, több ízeltlábú, több madár stb. fordul elő. Azonban ez nagyon-nagyon sok mindentől függ. Például hogy az adott agrár-környezetvédelmi program mennyire specializált, kifejezetten egy fajra van-e kihegyezve, mint a hazai túzokvédelmi vagy kékvércsevédelmi agrár-környezetvédelmi program. Vagy teljesen általános: mondjuk, ha virágsávokat ültetnek Nyugat-Európában, úgy általában a beporzókat támogatják. Függ attól, hogy milyen rendszertani csoportot vizsgálnak a kutatók, például növényeket vagy mozgékonyabb élőlényeket néznek. Attól is függ, hogy mennyire intenzív mezőgazdasági régióban vagyunk: egy rendkívül intenzív holland régióban, egy intenzív magyar szántókörnyezetben, vagy egy hazai pusztagyepi környezetben. Ettől is nagyon sok függhet...
...Nagyon sok tapasztalatot szereztünk a rendkívüli mértékben kutatott európai mezőgazdasági területeken, és ezt az irányt mi szeretnénk most átfordítani a városi élőhelyek irányába, urbán területekre. Végezhetnénk hasonló vizsgálatokat például a zöldinfrastruktúra hatékonyságával kapcsolatban, tájléptéken.

2019-11-27 epiteszforum.hu, ujmuveszet.hu

Átjárható-e az ember és a táj közötti határvonal? Milyen következményekkel jár a táj önkényes alakítása? A GUBAHÁMORI, kiegészülve a Filip csapatával és Demeter László erdőökológussal többek között ezekre a kérdésekre reflektált tervpályázatukban.
A Territórium javaslata szakít az emberközpontú gondolkodással és számba veszi, hogy a települések és a természeti tájak fejlesztése, valamint az emberi igények kiszolgálása milyen hatást okozott a természetes élőhelyekben, az őshonos fajok életében, valamint az ember és a természet kapcsolatában. A főkurátor (Hashim Sarkis) által is felvetett téma, az előttünk álló kihívások már jelen vannak, feltárásukhoz perspektívaváltásra van szükség: az emberi tevékenységet a természetes élőhelyek nézőpontjából kell vizsgálni.
Az emberközpontú gondolkodáson túl - Új Művészet dec. 5.
http://www.ujmuveszet.hu/2019/12/az-emberkozpontu-gondolkodason-tul/

2019-11-26 TV2 Tények

A Tények Külföld rovatában önkéntesek, köztök ismert emberek szedik a szemetet a tengerpartokon. A műsorban megszólal Garamszegi László Zsolt a legfontosabb volna a hulladéktermelés csökkentése, a csomagolástechnika változása. De aze gyéni apró kezdeményezések is sokat jelentenek ha pl. mindenki szelektálná a szemetet vagy kulacsot használna műanyag palack helyett.

2019-11-25 hirbalaton.hu

Izgalmas információ- és eszmecserét folytattak neves szakemberek a napokban a nyár végi balatoni algavirágzás lehetséges okairól az MTA Veszprémi Területi Bizottságának (VEAB) előadóülésén Veszprémben. ..
...Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet hidrobiológusa aki a Balaton algaprodukcióját műholdas távérzékeléssel mérte, felvételeket mutatott be az idei algavirágzás kirobbanásáról. Megjegyezte, hogy a 2000-es évek elején tapasztalat rendkívül alacsony vízállásnál harmad akkor algatömeget tapasztaltak, mint az idei algavirágzásnál. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy bár az idei nyár nem volt rendkívül meleg, de hosszan tartóan, 108 napon át volt 20 fok feletti a hőmérséklet, és az elmúlt évek alatt 0,7 Celsius fokkal emelkedett a Balaton átlaghőmérséklete. A Balaton vízgyűjtőjén, térségében található tavakat is vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy a Balaton keleti medencéjében tapasztalt jóval kisebb algásodás a Velencei-tóhoz mutatott hasonlóságot, míg a Balaton nyugati részén tapasztalt jóval erősebb algásodás a vízgyűjtő nyugati felén lévő tavakéval. Vagyis nem a Zalából érkező terhelés, hanem a térségi klímaviszonyok eredményezték a nyári algásodás eltérő mértékét a Balaton medencéiben.

Kutatók eszmecseréje a Balaton nyári algásodásáról – II. rész: hipotézisek
http://www.hirbalaton.hu/kutatok-eszmecsereje-a-balaton-nyari-algasodasa...

Kutatók információ- és eszmecseréje a Balaton nyári algásodásáról - (11.25) marcaliportal.hu]
https://marcaliportal.hu/index.php/2015-07-07-09-04-12/kozerdeku/44664-k...

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: