ÖK kutatók a sajtóban, médiában

2019-12-18 welovebalaton.hu

A Sió lehetett az ősbűn, a bojlis horgászok terhelést okoznak, a befagyott tó jege alatt is lehet algavirágzás, az ezt tápláló anyagok pedig nem feltétlen kívülről jöttek. Nagy globális konklúzió nem alakult ki az MTA veszprémi rendezvényén a mindenkit megijesztő nyárvégi algásodásról, de a csapásirányok ígéretesek...
...A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Veszprémi Területi Bizottságának várbéli épületében ezért november 20-án a témát kutatóknak szerveztek találkozót, hogy beszámoljanak eddigi eredményeikről a kérdésben. Ahhoz képest, hogy egy szakmai eseményre készültünk, meglepően nagy érdeklődés övezte az eseményt: szinte teltház gyűlt össze a nagyteremben...
...Ezután Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet munkatársa következett (vele korábban mi is készítettünk interjút), aki az algásodás műholdas felméréséről beszélt.

2019-12-18 Kossuth Rádió, Hajnal-Táj

Rózsa Lajos az ETI tudományos tanácsadója beszélt egy Magyarországon új faj, a berki veréb érdekes terjedéséről. Ornitológusok adatainak kielemzéséből derült ki, hogy a berki veréb előfordulása erősen kapcsolódik a vasútállomásokhoz, ami emlékezetbe idézi a "Világ leggazdagabb verebe" című mesét. Egy hasonlóan a Balkánról észak felé terjedő fecske faj elterjedésének adataival összevetve, úgy tűnik, hogy a verebek terjedésében szerepe van a vasút vonalaknak, vagyis a nemzetközi kereskedelemnek.

2019-12-18 Túristamagazin, turistamagazin.hu

A napokban jelent meg az eddigi legteljesebb és legkomplexebb értékelés a földi élet és az emberiség jövője kapcsán. A Science magazin cikke szerint, ha most lépünk, még élhető maradhat a Föld. Ehhez azonban valóban radikális változások kellenek.
A világ vezető tudományos lapjában publikált cikk fő üzenete, hogy még nem késő. Ha az emberiség képes valóban lényegi lépések megtételére a világgazdaság működésének és az emberi társadalom viselkedésének megváltoztatása kapcsán, akkor a mai fiatalok még úgy mehetnek nyugdíjba, hogy élhető Földet hagynak gyermekeikre. A cikk egyik szerzője az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Molnár Zsolt, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetője.

2019-12-18 hellovidek.hu

A Balatoni Limnológiai Intézet idén is többször felhívta a figyelmet, hogy mennyire fontos a nádasok kiterjedésének és állapotának megőrzése és a természetvédelmi szempontból kevésbé átgondolt hajózási, turisztikai fejlesztések, illetve a településfejlesztés veszélyeire.Fokozatosan egyre nagyobb hangsúly helyeződik a Balaton megfelelő ökoszisztémájának megőrzésére. Elemezték a tó ökológia rendszerét, a térség társadalmi, gazdasági változásait, illetve vizsgálatokat készítettek a klímaváltozás hatásaival és a vízkészlettel kapcsolatban is.

2019-12-17 Mi Híradó, Kossuth Rádió Napközben, hirado.hu, Világgazdaság, vg.hu

A nagy amerikai városokban kimutatták az úgynevezett természethiány-betegséget, amikor a gyerekek azért nem viselkednek jól, mert nincsenek kapcsolatban a természettel, az élővilággal.
A világ egyik vezető tudományos lapjában, a Science-ben társszerzőként publikált cikket Molnár Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.
A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen mértékben pusztul bolygónkon az élővilág, és miként fordíthatnánk vissza az életfeltételeinket biztosító természeti rendszerek romlását.

Ez az első Föld-léptékű integrált nemzetközi értékelés, mely a korábbiaknál részletesebb képet ad a természet és ember kölcsönös egymásra utaltságának mértékéről, a már zajló, illetve a küszöbön álló globális válság mélységéről, valamint a különböző ágazatok és régiók összetett kapcsolatairól.

Nem vesszük észre a boltban, ha egy másik narancsfajta van a polcokon, mert ahol az eddig megszokott narancsot termelték, ott olyan aszály van évek óta, hogy nem terem meg a gyümölcs.

„Az a generáció, amelyik nem tudja, hogy a rántott csirkén korábban toll volt, és a krumplinak nem a termését esszük, hanem a gumóját, az a generáció még jobban elhiszi, nem függ a természettől” – mondta.
Molnár Zsolt hozzátette, kimutatták, hogy a depresszió egy természetközi társadalomban nem létezett.
Ez azzal függ össze, hogy nem a természettől tanuljuk az élet lényégét, hanem könyvekből és az internetről. Kezd eljutni oda a tudományos megismerés, hogy a a gyerekek lelki bajai abból adódnak, hogy városban, bevásárlóközpontban vagy a négy fal között élik az életüket. Nagyon nehéz elképzelni, de gyerekek milliói szenvednek ettől – mondta.

forrás: Kossuth Rádió, Napközben

Tudósok programja a Föld megmentéséért - vg.hu- 2019. 12. 19.
https://www.vg.hu/vilaggazdasag/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/tudosok-pr...

2019-12-16 qubit.hu,

Az 1970-es évektől egyre drasztikusabb az a hatás, amelyet az emberi tevékenység gyakorol a földi ökoszisztémákra. A természetből származó anyagi javak lehető legnagyobb mértékű kiaknázásával leírható folyamat, a természet korábban példátlan bitorlása az emberiség fennmaradásához is szükséges földi élet szövetének szétbomlásához vezet – állapította meg az a nemzetközi kutatócsoport, amely a Science folyóiratban december 13-án publikált átfogó tanulmányt jegyzi. A cikk egyik szerzője Molnár Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetője.

2019-12-16 index.hu,

Még nem késő: ha az emberiség képes valóban lényegi lépésekre a világgazdaság és a társadalom megváltoztatásában, akkor a mai fiatalok még úgy mehetnek nyugdíjba, hogy élhető Földet hagynak gyermekeikre. Ehhez azonban alapvető átalakításokra lenne szükség – állapítja meg a Science-ben megjelent, eddigi legteljesebb és legkomplexebb értékelés a földi élet jövőjéről.
A világ vezető tudományos lapjában megjelent tanulmány egyik szerzője magyar: Molnár Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetője. A kommentátorok szerint a következő években ez lesz a hivatkozási alap az emberiség jövőjéről szóló tárgyalásokon és konferenciákon. Az értékelés fő üzenete, hogy a helyzet ugyan még menthető, de elszigetelt intézkedésekkel nem fogunk célt érni, komplex és gyökeres változásra van szükség.

2019-12-16 M1hirado.hu

A Ma reggel vendége: Ódor Péter erdőökológus, osztályvezető; Ökológiai Kutatóközpont MTA
A fenntarthatóság fogalmára az erdészek két fogalmat használnak, az egyiket több mint 100 éve. Eszerint az erdőgazdálkodásban arra ügyeltek, hogy sose termeljenek ki több fát egy adott területről, régióból, mint amennyi keletkezik. Ezt nevezik tartamosságnak, amit már a XIX. századtól használnak az erdészetben. Az 1970-es években indult a természetvédelem előtérbe kerülésével az a szemlélet, hogy az erdő komplex élőhelyet is jelent és az a fontos, hogy a fakitermelés is olyan módon történjen, hogy az erdőszerkezet fontos elemei is fennmaradjanak. A tartamosság gazdasági szempontból is fontos volt az erdőgazdaságnak, ma már ezen felül az is szempont, hogy olyan erdőszerkezeti elemek, mint az elegyes faállomány, a holtfa felhalmozódása, cserjeszint is fennmaradjanak a gazdasági erdőkben is. Akkor tudunk ökológiai értelemben is fenntartható gazdálkodást folytatni, ha a gazdasági erdők nagymértékben hasonlítanak a magától növő erdőre. A Pilisben létrehoztak egy kísérleti rendszert ahol azt vizsgálják, hogy a különböző fakitermelési módok hogyan hatnak az erdő különböző élőlénycsoportjaira. Ma leginkább a vágásos erdőgazdálkodással találkozunk, amelyre az jellemző, hogy viszonylag nagy területenként azonos korú erdőállományokat találunk. Az úgynevezett örökerdő módon kezelt erdőben az erdő ökoszisztéma fenntartásával viszonylag gyakori visszatéréssel egy-egy fát vagy facsoportot termelnek ki folyamatosan. Ez az utóbbi kezelés felel meg jobban a hazai erdők természetes dinamikájának.

2019-12-15 index.hu

...A hatvanas évekbeli legendás tihanyi kutatói életről szól a már emlegetett Bikakolostor, álnevekkel, de "elképesztően hiteles karakterábrázolásokkal" - írja G.-Tóth László, aki intézettörténetében hozzáteszi a magáét. Tőle tudjuk, hogy a konyhát a kutató-feleségek hetenként felváltva, kevés pénzből vezették és a közös étkezések fontos csapatépítők voltak. Az akkoriban történt legkülönfélébb intézeti és intézet-körüli társadalmi események, társasági történetek ma már az intézeti anekdotakincs klasszikusai. - index.hu (12.15)

2019-12-12 Forbes Magazin
A Tiszta Ivóvíz Nemzeti Program a Forbes magazinban

A Forbes magazin 2019. decemberi számában cikket közöl a magyarországi ivóvíz helyzetéről és az ivóvizet veszélyeztető tényezőkről. A többoldalas összeállítás Vargha Márta (Nemzeti Népegészségügyi Központ) és Engloner Attila (Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet) szakértői segítségével készült, és részletesen kitér az ivóvizet veszélyeztető szennyezőforrásokra (pl. mikroműanyagok, gyógyszermaradványok, ólom, nitrit-nitrát, elszaporodó mikroorganizmusok) és folyamatokra (klímaváltozás). A cikk beszámol az MTA Nemzeti Víztudományi Programjához kapcsolódó Tiszta Ivóvíz Nemzeti Programról is, amely a Duna vízminőségét és a parti szűrés hatását vizsgálja különböző évszakokban és vízállásoknál. Az Ökológiai Kutatóközpont vezetésével, a Fővárosi Vízművek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem együttműködésében futó projekt az NKFIH támogatásával a Nemzeti kiválósági program keretében valósul meg.
https://forbes.hu/a-jo-elet/semmi-panik-minden-kerdesedre-valaszolunk-a-...
A kutatásról további részletek az MTA honlapján:
https://mta.hu/tudomany_hirei/nagyito-alatt-a-duna-atfogoan-vizsgaljak-a...

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: