ÖK kutatók a sajtóban, médiában

2020-01-15 szegedma.hu

2020-ban is várja az érdeklődőket a Mentor(h)áló Pedagógiai Esték tavaszi évada. Január 21-től június 9-éig 11 olyan előadót hallhatnak a résztvevők, akik szakmájukban igazi óriások.

Április 21-én Prof. Dr. Szathmáry Eörs Széchenyi-díjas evolúcióbiológus a tanulás és evolúció kapcsolatáról beszél majd.

2020-01-14 index.hu

A tavaly ősz óta tomboló ausztráliai erdőtüzek extrémnek számítanak még a kontinens klímájához, időjárási történetéhez és korábbi tüzekhez viszonyítva is. A kontinensnek olyan az éghajlata és növényzete, hogy már az európaiak megérkezése előtt is rendszeresek voltak a bozót- és erdőtüzek. Az Ökológiai Kutatóközpontban működő Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoport vezetője, Kröel-Dulay György szerint azonban félő, hogy most jelentősen más ökoszisztéma regenerálódik, amely nemcsak a jellegzetes állatokat nem tudja majd táplálni, de még könnyebben gyullad ki, mint a mostani.

2020-01-13 MTV Kék Bolygó

Buczkó Krisztina, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa és az Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa az úgynevezett kovaalgaminták alapján az ökoszisztéma változását vizsgálja. Buczkó Krisztina: - Asterionella formosa az a diatóma, vagy az a kovaalga, amely nagyon egyértelmű jelzést adott a világnak, hogy itt nagyon nagy bajok vannak. Most azt gondoljuk, hogy ez a mezőgazdaság és a nitrogénterhelésnek a hatására volt egyeduralkodó sok-sok vízben. - MTV (01.13-10:50 (hossza: 5 perc))

2020-01-10 Klubrádió Állatbarát, Civil Rádió

Magyarországon kb. 700 fajt tartunk számot, amelyek beporzást végeznek. Kovács-Hostyánszki Anikóval készült riport a Klubrádió Állatbarát magazinban. Mind a morfológiai mind az időbeliség szerepet játszanak abban, hogy az adott virágot mi porozza be. A vadbeporzók sokszor jobb beporzók mint a háziméh pl. a paradicsom vagy az almafák esetében is. Sok esetben inkább a háziméh az, amelyik kiegészíti a vadbeporzókat és nem fordítva. Erdélyben folytatott kutatásuk során többek között azt vizsgálták, hogy a különböző élőhelytípusok (szántók és gyepek ) milyen beporzóhálózattal jellemezhetők és milyen hatással van rájuk a háziméh potenciális hiánya.

A beporzókról a közös agrárpolitika kapcsán: CivilRádió, 117 perc, 2020.01.08.:
https://anchor.fm/dashboard/episode/ea33vj

2020-01-09 elobolygonk.hu

Ha szeretnéd, hogy majd a kikelettel az udvarodban sorakozó ágyások ne csak a két lábon járók gyomrát és szívét hangolják örömre, de az ökoszisztéma számára oly fontos rovarok is otthonra találjanak benne, ezt az útmutatót neked találták ki!

Az MTA ökológiai kutatóközpont oldalán elérhető útmutatóból nem csak arra csodálkozhatunk rá, hogy csak hazánkban 700-féle vadméh végzi a beporzás természet és emberi kultúra szempontjából egyaránt felbecsülhetetlen munkáját. Tippeket kapunk a rovarbarát kert kialakításához, a megfelelő növények kiválasztásához, sőt, egy rovarhotel elkészítésébe is belevághatunk.

2020-01-08 hvg.hu

Mennyivel súlyosabb a mostani tűzvész a korábbiaknál Ausztráliában, és hogyan függ össze a klímaváltozással? Kröel-Dulay Györgyöt, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának főmunkatársát kérdeztük a természeti katasztrófa hátteréről.
"Még javában előttünk vannak azok az időszakok, amikor a legtöbb tűzeset szokott történni" –

mondja Kröel-Dulay György az ausztrál tűzvésszel kapcsolatban. Az MTA kutatója szerint egy olyan országban történik a katasztrófa, ami nagyon nagy mértékben felelős a klímaváltozásért, de nagyon keveset hajlandó tenni ellene. Egy hasonló méretű tűzvész csak idő kérdése lehet Európában is. A szakértő szerint a mediterrán térségben akár az ausztráliainál is nagyobb léptékű tűz is kialakulhat.

2019-12-29 index.hu

Szársomlyón, a Villányi-hegységben virágzik a magyar kikerics. Noha a kikerics az egyik legkorábban nyíló vadvirágunk, a decemberi virágzás még tőle is korai. Az ok természetesen a szokatlanul (bár már egyre kevésbé szokatlanul) meleg időjárás, illetve az élőhely már-már mediterrán éghajlatot idéző mikroklímája.

A virágzásra Erdős László, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa hívta fel a figyelmünket. Tőle kértük, hogy írjon a jelenségről néhány szót:

"A Villányi-hegység Magyarország legdélebbi, némileg már a mediterrán tájakat idéző hegyvidéke. Különleges élővilága a szakemberek körében jól ismert, és manapság az ide látogató vendégek közül is egyre élénkebb az érdeklődés nemcsak a jó borok, hanem az itt élő ritka növények és állatok iránt is.

Számos olyan növényfaj él itt, amely elsősorban a mediterrán térségben elterjedt. Az egyik legismertebb közülük a magyar kikerics, amely a régen a 2 Ft-os hátulján is látható volt. A magyar kikerics elsősorban a Balkán-félsziget nyugati részén elterjedt, legészakibb előfordulása Magyarországon van. Hazánkban kizárólag a Villány melletti Szársomlyó hegyen fordul elő.
2-forint

2019-12-28 Kossuth Rádió - Hajnaltáj

Garamszegi László Zsolttal az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójával Bánsági Éva készített riportot a kutyák játékosságáról. Kimutathatók olyan fajtacsoportok, amelyek játékosabbak a többinél, ilyenek például a vadászkutyák. Nem a vadászat során, hanem a gazdával való szoros kapcsolatban alakul ki a játékosság. A kutyát az ember alakította ki, kiválóan alkalmas a gyors evolúciós jelenségek tanulmányozására. A kutatás következő kérdése annak vizsgálata lesz, hogy mitől függ, hogy a játékosságot megőrzik-e a kutyák idősebb korukban is.

2019-12-23 valaszonline.hu

Úgy indult, hogy a legnépszerűbb közösségi oldalon szembetaláltuk magunkat a Hit Gyülekezete teológusának egyébként nem mai kijelentésével. Mégpedig azzal, hogy az evolúció, ha valóság is, a Sátán műve, biztosan nem Istené. Megkerestük hát a konzervatív tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Köréből csak másfél éve, az MTA vegzálása miatt kilépett nemzetközi hírű evolúcióbiológust, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatóját. Hogyan egyeztethető össze vallás és evolúció? Jézus utóbbi „terméke” volt vagy sem? A Földön kívüli élet valószínűbb, vagy az anyagtalan lélek? Szathmáry Eörs nem csupán ezekre a kérdésekre válaszol, de elmondja azt is, mi kellene ahhoz nekünk, magyaroknak, hogy ha mennyei békét nem is tudunk, földit azért teremthessünk. Már ha nem halunk ki néhány évtizeden belül. Ma ugyanis, mint mondja, az emberiség az aszteroida. Mint amilyennek becsapódása nyomán 65 millió évvel ezelőtt „bánatukban” kihaltak a dinoszauruszok. Rendhagyó karácsonyi interjúnk következik.

2019-12-20 qubit.hu,

A Földre gyakorolt hatásunk az emberi populációméret, az emberek átlagos fogyasztásának és egy technológiai faktornak a szorzata. A technológiai faktor mondja meg, hogy egységnyi javakat milyen hatékonyan (vagy éppen mennyire szennyezően) állítunk elő. Azt várjuk, hogy a kutatók és a mérnökök majd kitalálnak valamit, és hatásunk olyan csekély lesz a környezetre, hogy a problémáink megoldódnak. Ezt a szemléletet hívjuk techno-optimizmusnak, ami abból fakad, hogy eddig minden problémát megoldottunk. Ahhoz képest, hogy a XVII. század végén Thomas Malthus már kongatta a vészharangot, hogy az exponenciálisan növekvő emberiséget nem tudjuk a közeljövőben etetni, az akkor még egymilliárd fő alatti emberiség létszáma meghétszereződött, és még mindig tudjuk élelemmel ellátni. ..
....Most kell tehát jelentősen visszafognunk a fogyasztást, és megpróbálni mindent, hogy elkerüljük a klímaváltozás okozta katasztrófákat. Nincs idő tovább elmélkedni, vagy a fejünket a homokba dugva mantrázni, hogy nincs klímaváltozás. A cselekedetek időbe telnek. Az iparunk, a kereskedelmünk, a mezőgazdaságunk, a szokásos életvitelünk átállítása nem fog egyik napról a másikra megtörténni. De el kell kezdenünk: ez a saját hozzájárulásunk az emberiség jövőjéhez.

A szerző (Kun Ádám) az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa.

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: