ÖK a sajtóban, médiában

Az ÖK kutatóinak, rendezvényeinek és eredményeinek megjelenése a sajtóban vagy más médiában.

2019-09-18 magyarnarancs.hu

Napi egy őslakos aktivistát ölnek meg azért, hogy nekünk, a fejlett országokban mindenünk meglegyen. A természetközeli életmódot folytató emberek tudására nagy szükségünk van, nélkülük talán azt sem fogjuk kitalálni, hogyan állítsuk meg a klímaváltozást. Molnár Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont világot látott etnoökológusával beszélgettünk.

2019-09-17 Katolikus Rádió, Akadémiai barangolások

A közelmúltban megtartott „Szúnyogok, kullancsok és új betegségek” című munkaértekezlet kapcsán elmondta, hogy hazánkban 50 csípőszúnyog él, és az endemikus fajoknál is jelentkezik, hogy gyakrabban vagy erőteljesebben csípnek. Az invazív csípőszúnyogok megtelepedése nem is elsősorban a klíma változásnak, hanem inkább a globális kereskedelemnek köszönhető. A betegségeket terjeszteni képes szúnyogok megjelenése nem jelenti egyúttal a betegségek tényleges megjelenését is. A malária az 50-es években tűnt el Magyarországon, az intenzív szúnyogirtással, , a mocsarak lecsapolásával, ekkor szűnt meg az, hogy az emberek az istállókban aludtak. A malária szúnyogot nem irtottuk ki, viszont a mai kontrollált egészségügyi viszonyok között nem vagyunk malária veszélyben. A fő faladatunk, hogy megértsük a vektorfajok és a kórokozók populációinak és elterjedésének változását, ez állandó térképezési és monitorozási feladatot jelent. A megelőzés is a monitorozási feladaton alapul. Nemzetközi szinten komoly tudományos összefogást igényel, az ökológusok, virológusok, járványügyi szakemberek között.

2019-09-17 24.hu

Az atom- és hidrogénbombák növekvő készletei mellett a baktériumokon vagy vírusokon alapuló tömegpusztító fegyverek mindinkább megbízhatatlannak és elavultnak tűntek – erről szólt korábbi, ebben a témában írt cikkünk.
..A Szovjetunió titkos kísérleteivel folytatjuk beszélgetésünket Dr. Rózsa Lajos biológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúcótudományi Intézetének tudományos tanácsadójával, akinek egyik kutatási területe a biológiai agresszió története.

2019-09-17 hazipatika.com, Somogyi Hírlap

A szeptember eleji lehűlés megállította az algák szaporodását - közölte Vörös Lajos, a Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) kutatója. Ahogy a napokban a HáziPatika.com-on is olvashatták, csaknem 40 éves rekordot döntött meg a Balatonon az algásodás mértéke. A mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - vagyis az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. - hazipatika.com (09.17)

A lehűlést nem szeretik az algák (2. oldal) Somogyi Hírlap

2019-09-17 blikk.hu, Blikk, alternativenergia.hu,

Egyre több gólya marad itthon télen, többek között azért, mert a költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás - ezt Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Duna-kutató Intézet igazgatója jelentette ki. - Ebben egyrészt a melegedő telek játszanak szerepet, amelyek miatt egyre több táplálék áll a rendelkezésükre, másrészt - a klímaváltozás egyik hatásaként - a Szahara változása, ami egyre szélesebb lett, így egyre nagyobb távolságot kell a gólyáknak táplálék, víz és pihenés nélkül megtenniük. - blikk.hu (09.17)

Már nem költöznek a gólyák (3. oldal) Blikk

A klímaváltozás hatására egyre több gólya marad itthon télen - alternativenergia.hu (09.16)
http://www.alternativenergia.hu/a-klimavaltozas-hatasara-egyre-tobb-goly...

2019-09-16 Kossuth Rádió Felfedező - a tudomány világáról

Molnár Zsolt az Ökológiai Kutatóközpont botanikusa az őszi legelőkről és a legeltetésről. Azt kutatja, hogy mit szeret enni a jószág, természetvédelmi szempontból az a kérdés, hogy mennyire lehet a gyepeket maximálisan legeltetni úgy, hogy a gyep diverzitás is a maximális legyen. A Kunpeszér melletti tájban a gyepek nem másodlagosan erdőirtással jöttek létre, hanem ősgyepek, évezredek óta gyep vegetáció. A pásztor az ökológiai rendszer része, mert az ő érdeke, hogy egy adott terület biomasszája állati hússá és tejjé alakuljon. Egy gyep több biomasszát ad akkor, ha legeltetik, mint ha magára hagyják. A pásztor azt varázslatot tudja megcsinálni, hogy az ehetetlen fű ehető termékké alakuljon.
Címkék: Állatok környezetbarát táplálkozása, Királyhegyi Zsuzsanna, Dr. Molnár Zsolt, MTA Ökológiai Kutatóközpontja, botanika, Jani pásztor, - Kossuth Rádió (09.16-14:34 (hossza: 6 perc))

2019-09-15 index.hu

A madarak őszi költözése évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. Régen azt gyanították, hogy az eltűnő madarak télire más madárfajokká, sőt egerekké alakulnak, esetleg elbújnak a tenger alá vagy a sárba. Aztán rájöttek, hogy melegebb égtájakra költöznek. Ezzel azonban egyszerre megsokszorozódtak a kérdések. Honnan tudják, hogy merre kell menni, miért arra mennek, és legfőképpen miért jönnek vissza tavasszal, ha a trópusokon mindig finom meleg van? Nincs még egy területe az életnek, amelyet olyannyira megváltoztatott volna a műholdas navigáció és a mobilkommunikáció, mint a madárvonulás kutatását.
A Birdlife Finland (gyakorlatilag a finn madártani egyesület) közleménye szerint a szokatlanul meleg idő miatt még szeptember elején is láttak olyan vándormadarakat Dél-Finnországban, amelyek Lappföldön költenek, és az év ezen időszakában már rég el szokták hagyni dél felé az országot. Ilyen vándormadár a kékbegy, az erdei sármány vagy a rozsdástorkú pityer. Hasonló jelenségek az egész mérsékelt övben előfordulnak, így hazánkban is - mondta el az Indexnek Végvári Zsolt, a Ökológiai Kutatóintézet munkatársa, a Duna-kutató Intézet igazgatója, aki a vízimadarak vándorlását kutatja.

2019-09-12 magyarhirlap.hu, hazipatika.com, veszpresszo.hu, likebalaton.hu, femina.hu

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában. Istvánovics Vera és Honti Márk érvelése szerint a mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. [T:34] - somogyivar.hu (09.12)
https://somogyivar.hu/aktualis/2019/09/ez-lehetett-a-fo-oka-a-rendkivuli...
[Kutatók: az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balatonban (09.12) napiujsag.hu]
https://www.napiujsag.hu/2019/09/kutatok-az-uledekbol-felszabadult.html
[Foszfor miatt algásodhatott el a Balaton (09.12) magyarhirlap.hu]
http://www.magyarhirlap.hu/kronika/20190912-foszfor-miatt-algasodhatott-...
[Meglepő változás a Balatonban (09.12) hazipatika.com]
https://www.hazipatika.com/eletmod/tudomanyos_erdekessegek/cikkek/meglep...
[Másfélszer annyi alga volt a Balatonban augusztus végén, mint az 1982-es nagy algásodás idején (09.12) veszpresszo.hu]
http://veszpresszo.hu/masfelszer-annyi-alga-volt-balatonban-augusztus-ve...
[Már sejtik mi okozhatta az algásodást a Balatonnál (09.12) likebalaton.hu]
https://likebalaton.hu/telepules/balaton/hireink/mar-sejtik-mi-okozhatta...
[Már a levegőből is látszik, hogy valami nincs rendben a Balatonnal (09.12) femina.hu]
https://femina.hu/terasz/alga-balaton-kepek/

Szúnyogokat hoz az algásodás a Balatonon - P. Zs. - Blikk (3. oldal)

2019-09-11 Magyar Hírlap , infostart.hu, magyarmezogazdasag.hu, femina.hu, magyarnarancs.hu, greenfo.hu, hirado.hu]

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és az MTA- nak készített összefoglalót. Ebben Istvánovics Vera és Honti Márk azzal érvel, hogy a mérési adatok alapján augusztus végére a klorofill koncentrációja - az algatömeget mutató érték - elérte a köbméterenkénti 300 milligrammot, ami másfélszerese az 1982-es nagy algásodás csúcspontján megfigyeltnek. [T:51] *MH-összeállítás - Magyar Hírlap (15. oldal)
[Kutatók: az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balatonban (09.11) kozszolgalat.hu]
[Kutatók: az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balatonban (09.11) iveszpremlap.hu]
[Kutatók: az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balatonban (09.11) marcaliportal.hu]
[Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balatonban (mti) (09.11) hirbalaton.hu]
[Kiderült, mitől szaporodhattak el az algák augusztusban a Balatonban (09.11) delmagyar.hu]
[Kiderült, mitől szaporodhattak el az algák augusztusban a Balatonban (09.11) kisalfold.hu]
[Ezért volt több az alga a Balatonon (09.11) hirextra.hu]
[Megvan a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balatonban (09.11) origo.hu]
[Ezért zöldülhetett be a Balaton (09.11) ma.hu]
[Óriási árvaszúnyograjzás várható jövő nyár elején a Balatonon a rendkívüli algásodás miatt (09.11) szeretlekmagyarorszag.hu]
[Az üledékből felszabaduló foszfor okozhatta a Balaton algásodását (09.11) turizmus.com]
[Kutatók: a felszabaduló foszfor miatt algásodott el a Balaton (09.11) hvg.hu]
[Kiderült, mi okozta a brutális balatoni algásodást (09.11) nepszava.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) duol.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) szon.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) vaol.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) zaol.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) nool.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) boon.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) feol.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) haon.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) veol.hu]
[Sejtik már, mitől algásodott a Balaton, és rájöttek még valamire, aminek nem fogunk örülni (09.11) infostart.hu]
https://infostart.hu/eletmod/2019/09/11/sejtik-mar-mi-okozta-a-rendkivul...
[Augusztus végén a Balatonban másfélszer annyi alga volt, mint az 1982-es nagy algásodás csúcsán (09.11) 444.hu]
444.hu/2019/09/11/augusztus-vegen-a-balatonban-masfelszer-annyi-alga-volt-mint-az-1982-es-nagy-algasodas-csucsan

[Algásodó Balaton: a foszfor a főbűnös? (09.11) ecolounge.hu]
[Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban? (09.11) magyarmezogazdasag.hu]
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/09/11/az-uledekbol-felszabadult-foszf...
[Sejtik már, mi okozta a rendkívüli algásodást a Balatonnál (09.11) hirmagazin.eu]
https://hirmagazin.eu/sejtik-mar-mi-okozta-a-rendkivuli-algasodast-a-bal...

[Furcsa jelenséget figyeltek meg a Balatonban: nem biztos, hogy jót jelez (09.11) femina.hu]
https://femina.hu/terasz/balaton-algasodas/

[A nap fotója: Rendkívüli algásodás a Balaton délnyugati részén (09.11) librarius.hu]
[Itt a magyarázat a Balaton extrém algásodására (09.11) 24.hu]
[Üledékből felszabaduló foszfor miatt algásodhatott el a Balaton (09.11) magyarnarancs.hu]
[Brutálisan túlalgásodott a Balaton, már bőven elhagytuk a sok évtizedes "csúcsot" (09.11) magyarnarancs.hu]
https://magyarnarancs.hu/lokal/brutalisan-tulalgasodott-a-balaton-mar-bo...

[Balaton-kutatásra nem jutott pénz. Az üledékből felszabadult foszfor algásította el a Balatont (09.11) greenfo.hu]
http://greenfo.hu/hir/balaton-kutatasra-nem-jutott-penz-az-uledekbol-fel...
[Rendkívüli algásodás a Balaton délnyugati részén (09.11) mti.hu]
[Rendkívüli algásodás a Balaton délnyugati részén (09.11) marcaliportal.hu]
[Rendkívüli algásodás a Balaton délnyugati területén (09.11-07:38 (hossza: 22 mp)) Trend FM - Hírek]
[Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka az algásodásnak (09.11-13:08 (hossza: 25 mp)) Trend FM]
[Soha nem volt még ennyi alga a Balatonban (09.11-12:47 (hossza: 5 perc)) InfoRádió]
[Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a Balaton rendkívüli algásodásának (09.11-09:36 (hossza: 42 mp)) InfoRádió]
[Elszaporodott az alga a Balatonon (09.11) hirado.hu]
https://www.hirado.hu/belfold/cikk/2019/09/11/elszaporodott-az-alga-a-ba...
[Aggasztó jelenség a Balatonban - Van ok a pánikra? (09.11) femcafe.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) beol.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) heol.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) kemma.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) sonline.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) szoljon.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) teol.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) baon.hu]
[Kiderült, mi okozta a Balaton rendkívüli algásodását (09.11) bama.hu]
[Algainvázió színezte át a Balatont a nyár végén (6. oldal) Somogyi Hírlap]

2019-09-10 valaszonline.hu

Vissza fogjuk még sírni a középkori pestisjárványokat: az emberiség az elmúlt évtizedekben mást sem tett, mint megágyazott az új vírusoknak és más kórokozóknak – mondja Jordán Ferenc. A hálózatkutató biológus szerint fogalmunk sincs, hogy a külön-külön mindig kimagyarázható emberi természetpusztítások összességében mikor borítják a bolygó rendszerét. Hogyan pusztulunk majd ki? Miért nem az számít, mennyi oxigént termel az őserdő? Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetét vezető tudós a Válasz Online kérésére rendet vág a klímavitában és elárulja azt is, kihalásra ítélt faj-e az akadémiai kutató Magyarországon. Nagyinterjú.

Klímavita: amit játszunk, orosz rulett - interjú a balatoni limnológia vezetőjével (valaszonline.hu) - hirbalaton.hu (09.11.)
http://www.hirbalaton.hu/klimavita-amit-jatszunk-orosz-rulett-interju-a-...

2019-09-10 Szertár podcast

Új betegségeket terjeszthetnek a szúnyogok? Lehet malária Magyarországon? Mitől lesznek agresszívak a paraziták? És miért nem kenődik szét annyi rovar a szélvédőn, mint pár évtizeddel ezelőtt?
Garamszegi László Zsolttal, az MTA-ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének igazgatójával beszélgettünk szúnyogokról, kullancsokról, új betegségekről és citizen science-ről.

Kapcsolódó linkek:
Ha lesz zombi vírus, az is nemi úton terjed majd? bit.ly/2u7yN3Y
A tudomány szélhámosai és egyébk elképesztő történetek bit.ly/2m1vmLq
Itt jelentheted be, ha tigrisszúnyogot láttál: bit.ly/2kw8rHw
A Szúnyogok, kullancsok és új betegségek workshop: bit.ly/2kjU2OU

2019-09-10 24.hu

Az amazóniai erdőtüzek kapcsán Ferenc pápa dobta be ismét a köztudatba az esőerdők, mint Földünk tüdeje kifejezést, Emanuel Macron pedig még tovább ment, amikor azt állította, ezekben az ökoszisztémákban képződik a légköri oxigén 20 százaléka. Részben ezekre reflektálva, részben az erdők pusztulásának hatásait elemezve mások egészen eltérő állításokat is megfogalmaztak egészen odáig, hogy – kissé kisarkítva – az esőerdőket nem tekinthetjük a bolygó tüdejének, nem termelnek plusz oxigént és CO2-elnyelésük mértéke is kérdéses.

A hetek óta özönlő információk hadában mit gondoljon a laikus, aki azért az iskolában még tényleg a földünk tüdejéről szóló hasonlatot tanulta? Dr. Kertész Miklós ökológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük.

2019-09-10 mti.hu, webradio.hu, alon.hu, hirbalaton.hu, debreceninap.hu, szegedinap.hu, pecsinap.hu és sok más

Budapest, 2019. szeptember 10., kedd (MTI) - Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában. - [T:34] - mti.hu (09.10)
[Kutatók: az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balatonban (09.10) webradio.hu]
https://webradio.hu/hirek/gazdasag/kutatok-az-uledekbol-felszabadult-fos...
[Ez lehetett a fő oka a rendkívüli algásodásnak a Balatonban (09.10) alon.hu]
https://www.alon.hu/orszagos-hirek/2019/09/kutatok-az-uledekbol-felszaba...
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) debreceninap.hu]
http://www.debreceninap.hu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a-...
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) szegedinap.hu]
szegedinap.hu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a-balaton/
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) szoboszloinap.hu]
szoboszloinap.hu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a-balaton/
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) pecsinap.hu]
http://pecsinap.hu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a-balaton/
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) miskolcinap.hu]
http://miskolcinap.hu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a-balaton/
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) egrinap.hu]
http://www.egrinap.hu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a-balaton/
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) balatoninap.eu]
http://www.balatoninap.eu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a-b...
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) pestinap.hu]
http://www.pestinap.hu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a-bala...
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) gynap.hu]
http://www.gynap.hu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a-balaton/
[Rájöttek, mitől algásodhat a Balaton (09.10) kecskemetinap.hu]
http://www.kecskemetinap.hu/helyi/2019/09/10/rajottek-mitol-algasodhat-a...
[Kutatók: a Balaton algásodása vízminőség-problémát jelez! (09.10) hirbalaton.hu]
http://www.hirbalaton.hu/kutatok-a-balaton-algasodasa-vizminoseg-problem...

2019-09-09 mta.hu

Az MTA Podcast új epizódjában az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával Gilicze Bálint beszélgetett a vadonatúj Evolúciótudományi Intézetről, a szomszédban várakozó robotokról, a Földön kívüli élet esélyeiről és a közgondolkodás evolúciójáról. A szigorúan vett tudományos témákon túl szó esett arról is, milyen várakozásokkal tekint a régi-új intézményrendszerre, hogyan alakul át a kutatócsoportok szerepe, és milyen változásokat tartana üdvösnek az egyetemek világában.

2019-09-09 Klubrádió-Ötös - Para-Kovács Imrével (2019. szeptember 09., hétfő 10:00

Végvári Zsolttal az Ökológiai Kutatóközpont, Duna-kutató Intézet igazgatójával beszélgetett Para-Kovács Imre a madarak vonulásáról. A különböző kontinensek az év különböző időszakaiban más-más táplálékforrást jelentenek. Evolúciós léptékben ezt használják ki az állatok a kontinensek közötti vonulás során. Ma is megfigyelhető, hogy egyes fajok vonulóból áttelelővé válnak pl. a nagykócsag. Vannak még feltáratlan esetek pl. a füstifecskéé, ahol nem ismerjük a folyamatot. A vonulóból áttelelővé válásban feltehetően epigenetikus folyamatok is szerepet játszanak, vagyis bizonyos környezeti tanulási folyamatok öröklődővé válnak. A nagyobb klimatikus változások során történik a fajok kialakulása és eltűnése is. Az egyes vonuló madárfajok létszámának csökkenésében az ember általi vadászat, befogás mindig is jelen volt, de az utóbbi időben az iparszerű módszerek elterjedésével 10 milliós nagyságrend mértékűvé vált ez a pusztítás. A Tisza-kutató Osztály egyik eredménye, hogy a madarak olyan magvakat is terjesztenek, amelyre korábban nem is gondoltunk volna, ezek a vízinövények évezredekkel ezelőtt valószínűleg a nagytestű emlősökkel terjedtek Európa szerte. Az állatok vonulásának kutatását a távközlési technika fejlődése forradalmasította a közelmúltban, egyre kisebb méretű állatok óriási számáról tudunk ma már adatokhoz jutni. Például a lepkék vonulásáról, amelyek 6 generáció alatt jutnak el Afrikától Lappföldig. Az állatok vonulásával kapcsolatban szó volt az állatkertek mai szerepéről és az emberi evolúcióról is.

2019-09-08 M1 Mesterember

Mivel foglalkoznak botanikus kertünk gyűjteményvezetői és kik ők?

Bemutatják munkájuk egy szeletét Béli Ádám és a Mesterember c. műsor stábjának segítségével, akik június közepén forgattak a vácrátóti Nemzeti Botanikuskertben. Egy műsorba bele se fért, így egymás utáni két adásban láthatnak a nézők olyan kulisszatitkokat, amikkel látogatóként nem is feltétlenül találkozhatnak.

A fotók a forgatási napon készültek. Megtekinthetők a Nemzeti Botanikuskert honlapján: http://botkert.hu/

A két adás megtekinthető a megjelenéstől számított 30 napon belül itt:

https://www.mediaklikk.hu/video/mesterember-2019-09-01-i-adas-2/
https://www.mediaklikk.hu/video/mesterember-2019-09-08-i-adas/

2019-09-06 Világjáró Utazási Magazin
Szörfözni a tudományos szabadság hullámain - riport Garamszegi László Zsolttal a Világjáró Magazinban

A Világjáró Utazási Magazin szeptemberi számában Garamszegi László Zsolttal készített riportot.
"Egy ökológust lepkehálóval és távcsővel ábrázolunk, ha pedig olyan természettudósról hallunk, aki sok nyelven beszél és fiatalon az MTA doktora lett, akkor azt képzeljük, hogy a hétköznapi élettől igencsak távol állhat.
Garamszegi László Zsolt kiváló példája annak, hogy az előítéletek mennyire gyenge lábakon állnak, és milyen messze állnak az igazságtól. A világot járt kutatót a megújult MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója idén áprilisban nevezte ki egyik intézetének igazgatójává."

2019-09-05 www.balatontipp.hu

Hajszálon múlt, hogy egy rendkívüli algainvázió nem tette tönkre a balatoni főszezont. A tó nyugati végétől augusztus második felében indult folyamatban az a legijesztőbb, hogy igazán nem tudjuk, mi és miért történt, mikor várható esetleg hasonló...
...A tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetben próbáltam választ kapni arra, hogy mi történt. Valóban arról van-e szó, aminek látszik, valóban újra algásodik a Balaton? Az intézetben nem lepődtek meg a kérdéseken. Mint kiderült, Vörös Lajos professzor már jóval a jelentkezésem előtt elkezdte keresni a választ a problémára, amit ők saját mérési adatokból is kiolvashattak.

– Az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni a foszforterhelés csökkentését elősegítő vízminőségvédelmi nagyberuházások eredményeként – mesélt az előzményekről a professzor. – Az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként. De ugyanezt találnánk akkor is, ha még tíz évet visszamennénk. Intézetünk 2019 augusztus 26-i mérési eredményei azonban valami teljesen váratlan és rendkívüli helyzet kialakulását jelezték. Ekkor a Keszthelyi-medencében az a-klorofill koncentráció meghaladta a 100 mikrogrammot literenként, miközben augusztus elején ugyanott még csak 43 µg/l volt. De nem csak a Keszthelyi-öbölben tapasztaltunk ilyen változást, a szomszédos Szigligeti-medencében is 66 µg/l volt az a-klorofill koncentráció értéke. Ez azt jelenti, hogy az algainvázió átterjedt erre a medencére is.

2019-09-05 hvg.hu

A váratlan algainvázióról a tudósok sem tudják még, hogy pontosan mi okozza.
ömegesen jelentek meg az algák augusztus második felében Keszthely felől indulva a Balatonban, a látható zöldülés augusztus végére már Tihanyt is megközelítette – írja a Balatontipp.hu, amelynek a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet professzora, Vörös Lajos meg is erősítette az algásodás tényét.

Elmondása szerint az 1980-as, 90-es években a Balaton vízminőségét alapvetően meghatározó fitoplankton mennyiségét a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében is sikerült erőteljesen redukálni, ezért az elmúlt évtizedben az algák mennyiségét jellemző a-klorofill-koncentráció maximuma nem haladta meg a 40 mikrogrammot literenként, most augusztus végén azonban a Keszthelyi-medencében 100 mikrogrammot mértek literenként, de a Szigligeti-medencében is megugrott az a-klorofill-koncentráció értéke. Utoljára 1994 nyarán mértek ilyen magas értékeket.

2019-09-04 szeretlekmagyarorszag.hu

Kertész Miklóst, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársát kérdeztük a sajtóban és a facebookon folytatott vitákról.
Ezek az erdőtüzek nem önmagukban jelentenek különösebb veszélyt, viszont a számuk, kiterjedésük, és az erdőtüzeket követő földhasználat miatt tartósan csökken az erdők területe, és ez hozzájárul a szén-dioxidnak a légkörben történő felhalmozódásához, ami a klímaváltozas legfontosabb oka...
..Most már nem kérdés, hogy gyakoribbak és melegebbek lettek a nyári hőhullámok, vagy megjelentek szubtrópusi szúnyogfajok. Hasonló jelenségek másutt el előfordulnak, és valószínűleg ez az egyik oka, hogy ma már a sajtó is többet ír a klímaváltozásról, illetve a globális környezeti válság egyéb jelenségeiről, mint pl. a mikroműanyagok mindenüvé való elterjedéséről.

Oldalak

Kapcsolódó oldalak: